Médiaegyensúly 21. – Verebes István

(Lectori salutem. Az egyik demonstráción K. G. kifinomult értelmiségi odament X. Y.-hoz. Valaki itt antiszemita irodalmat árul – mondotta. Ketten féltávolról megnézték a könyveket. Egy fiatalember tartotta azokat felemelt jobb kezében. Legyezőszerűen szétnyitva mutatta a kínálatot. Az öt könyvből kettő antiszemita volt. Az árus bal keze ügyében kerekes cekkerben lapult a többi példány. K. G. és X. Y. összegyűjtöttek néhány csinos hölgyet. Odaléptek az ügynökhöz. Bemutatkoztak, és megkérték, hogy távozzon a térről. Az ijedt fiatalember elpakolt. A hölgyek kivezették a tömegből. A közel állók megtapsolták az akciót. Hende Csaba a legutóbbi nagy demonstráción bevezette a logó intézményét. Csak az a tevékenység tartozik a polgári körök rendezvényeihez, amely a rendezők logója alatt történik. A harangozás nem. Az ostorpattogtatás nem. Az antiszemita irodalom terjesztése sem. A polgári körök a befogadó Szent István király, Mátyás király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem eszméinek örökösei. A polgári körök számára a pozsonyi főrendek által hozott vallási türelmi rendeletek, az 1849-es szegedi országgyűlés tézisei és a kiegyező Deák Ferenc törvényei az irányadók. A polgári körök számára a vészkorszakokban pedig Bethlen István miniszterelnök, Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter, Apor püspök és Nagy Imre magatartása az etalon. Akik lemondtak, amikor le kellett mondani, illetőleg az üldözöttek védelmében meghaltak, amikor meg kellett halni. A polgári köröktől idegen a kirekesztés. A polgári körök csak a népirtókat rekesztik ki lelkükből. Szálasit és Kádárt. És ezek továbbrezgéseit. A polgári körök a nemzet méltóságáért mozgolódnak. A polgári körök tudják, hogy hazánk az itt élő népek és népcsoportok közös alkotása. A polgári köröktől idegen a származás miatti kirekesztés. Az értékrend miatti kirekesztés is. De idegen a polgári körök számára a magyarság és a nemzeti értékrend kirekesztése is. Tisztelettel kéretnek a polgári körök: ha az október huszonharmadikai demonstráción antiszemitizmust tapasztalnak, lépjenek fel az ellen. Aki antiszemita, az nem velünk van, hanem ellenünk. Az provokátor. A provokátort a közelben állók szíveskedjenek kilökni a menetből. És kész. Külön kérés a második nyilvánossághoz. Időnként a röplapokon rossz mondatok olvashatók. Ezek is provokációk. Ezeket ne terjesszük. Hanem semmisítsük meg. A polgári körök a teljes nemzet érdekében emelnek szót. A polgári köröktől idegen az antiszemitizmus.)

A szavazópolgár ül a nagyvárosban a képernyő előtt és nézi a képernyőn Verebes Istvánt.
Verebes István színész, kabaréfigura, rendező, dramaturg, színdarabszerző, színigazgató és közíró. Jelenleg éppen médiasztár. Még vannak lekötetlen vegyértékei. Karrierje még nem fejeződött be. Verebes István a jövőben még szolgálhat meglepetéssel.
Verebes István nem túl népszerű a polgári körök világában. Ha valamelyik demonstráción Verebes István neve elhangzana, talán még füttykoncert is támadna. E sorok írója a fütyülésnek nem örülne. Verebes István neve e rendezvényeken nem hangzik el. Tán a polgári körök is tudják, hogy Verebes István más dimenzió. A ballib névsorban ő nem a Juszt László–Kende Péter–Eörsi István-vonal folytatója. Azoknál a füttykoncert a polgári körök részéről jogos. Mert azok empátiája egyirányú. Mert azok a kirekesztés szamurájai.
Verebes István született lázadó. A lázadókra figyelni kell. A politikában az uralkodó osztály húz egy vonalat. A vonaltól fölfelé pattognak a többnyire keljfeljancsik, a vonal alatt töppednek az alattvalók. Az alattvalók legjobbjai lázadnak az uralkodó osztály ellen. Az efféle lázadók változtatják meg aztán a világot. Éljenek a lázadók. Akkor is, ha az ügyeletes kultuszminiszter tevékenységüket a törvényes rend elleni lázításnak ítéli. Egy talpra magyar kultuszminiszternek e kincstári szöveg hangoztatása a dolga. A lázadóknak viszont igazuk van. Rövid és hosszabb távon.
Verebes István saját maga ellen is lázad. Verebes István, a színész már pályája elején fellázadt a Verebes István nevű színész ellen. Nem kedvelte a társulati tag besorolást. Az nem elégítette ki. Hát megvalósította saját arcát. Feltalálta a maga számára a Verebes István nevű kabarészínészt. A kamarazenészt, aki hol Kern Andrással, hol másokkal felmutatta a szuverén Verebes Istvánt. Aki senki mással nem cserélhető föl. Hofi Géza is így lett nagy. A kabaréfigura Verebes István a kabarészerzők ellen is föllázadt. Szövegeit elkezdte maga írni. És jól megtanulta, mitől döglik a légy. A maga által választott kabaré műfajban Verebes István szakszerű és sajátszerű.
Verebes István fellázadt saját színészete ellen is. Rendező lett. Rendezőként fellázadt a színdarabok kötött szövege ellen is. A színdarabszövegeket a rendező Verebes István rendre átírja. Színdarab-átdolgozásai is szakszerűek. Egyszerre szolgálják az írói szándékot, az önmegvalósítást és a mai kocsma ábrázolását.
Verebes István fellázadt a színházi struktúra ellen. Hol piacra akarta azt kergetni, hol megszüntetni, hol annak szakmai vezetését leváltani. Tulajdonképpen mindenben igaza volt. A szakmai folyamatokat valakiknek folyamatosan változtatnia kell. Természetesen a lázadóknak. Akik a vonal alatt következnek és a vonal fölé kívánkoznak. Verebes már régen a vonal fölött van. S ott mást csinál, mint elődei. Amint a színházi struktúra ellen lázadó Verebes István színházigazgató lett Nyíregyházán, olyan lett, mint egy anyatigris. Harcolt a társulatáért, a városáért, a színházáért, a struktúráért, a támogatásért. Ugyanazt csinálta, mint elődei, akik már régen a vonal fölött voltak. Csak jobban csinálta. Mert korábban lázadó volt.
Verebes István jól ír. Tolla könnyű, néha felületesen könnyű, agyműködése gyors. Érzékeny ember, valódi életet él, figyeli a folyamatokat. Kevés neki az általa megélt valóság színházi ábrázolása. Hát közíró lesz. Fiának írott leveleiben neveli önmagát, fiát és olvasóit. Ezek az ő sajátságos intelmei.
Verebes István személyiségében van egy szolgáltatói rész és egy emberi rész. A kettő nem keverendő össze. A szolgáltató Verebes jó üzletember. Ha van piaca, eladja magát. Mint színész, mint rendező, mint író és mint kabaréfigura. Óriási piaca van. Mindenhova eladja magát. Nem elsősorban a pénz miatt. Az önmegvalósítás miatt. Ez a szolgáltató Verebes István a Heti Hetes sztárja. Ebben a minőségben lemegy kutyába. Nem azért, mert kutya. Hanem azért, mert ez a megrendelés. És mert ezt megfizetik. Vannak, akik lemennek kutyába, vannak, akik nem. E dilemma szabad választás kérdése. E választásáért Verebes Istvánt lehet elítélni vagy elismerni. De a Heti Hetes durvaságáért nem a Heti Hetes szereplői a felelősek. Nem véletlen, hogy szakmaisága miatt a Heti Hetesből Gálvölgyi Jánost még Csurka István is megdicsérte. A bohócok nem felelősek semmiért. Csak saját ízlésüket, illetve ízléstelenségüket vállalhatják. A Heti Hetes létezéséért, tartalmi aljasságáért a főszerkesztő és a csatornatulajdonos felelős. És a hatályos médiatörvény.
Verebes István a Nap-keltében is sztár. Ott kérdez a hét törpe. A hét műsorvezető törpe. A törpéknek ott azt kell énekelniök: hejhó, hejhó, hollári hoppla hó. A törpéken ott vörös nyakkendő virít. E sorok írója szerint a hét törpe egyike sztrájktörő. Verebes István itt más, mint a többi. Ez itt nem a szolgáltató Verebes István, hanem az ember Verebes István. Övé a szombati nap. Az apolitikus nap. Riportjai érzékenyek. Riportalanyait ez a Verebes tiszteli és elfogadja. Nem rugdossa őket, mint kollégái. A Nemzeti Számonkérő Szék tisztjei. A lázadó Verebes, túljutva saját lázadásain, saját bölcsességét keresi. A kérdések empátiáról tesznek tanúbizonyságot. Ez az ember ebben a műsorban képes komolyan feltenni ezt a kérdést: tényleg, miért is ne legyen kétféle televízió? És másutt: biztos, hogy én, Verebes István szoclib vagyok? Amikor a kormányváltás után a kultuszminiszter belegabalyodott a Nemzeti Színház vezérigazgatójának azonnali előállításába, Verebes István volt az egyetlen ember, aki kimondta a helyes megoldást. Azt mondta: legyen a Nemzeti Színház vezérigazgatója Schwajda György. Tökéletes megoldás. Folytassa azt, amit az előző kormány alatt elkezdett. Nem kell minden kormányváltáskor mindent átépíteni. Verebes Istvánt nem hallotta meg senki. Kár. Verebes István most támadja a kultuszminisztert. Lehet, hogy a későbbiek folyamán jó kultuszminiszter lesz majd belőle.
Verebes István emberi része tudja, mit ér az SZDSZ. És az MSZP. És a Fidesz. Ez a Verebes István nyilván jót kacagott szerdán este, amikor Ágh Attila bácsi megdorgálta Demszky Gábort. Konfrontatív politikája miatt. Ágh Attila megindult a „megvilágosodás” fényes ösvényein. Demszkynek vége. Ha a jeles tényfeltárók fel mernék tárogatni a Centrum Parkolási Társulások ügyeit, Demszky csatavesztése kifejezetten csúfos lenne. Ha Ágh Attila logikáját az MSZP konfrontatív politikájára is kiterjesztené, az MSZP szülési szabadságra szaladhatna. Verebes István nyilván kacag. És talán fellapozza a Médiaegyensúly című sorozat 5. számú írását. Mely Demszky Gáborról szól. A Vadsuhancról. A cikk 2002. június 21-én jelent meg. A Magyar Nemzetben. Oda van írva: Demszky Gábor, Isten veled. A mondat kezd érvényessé válni. Ha Demszky magával vinne 50-60 politikai pankrátor kollégát az MSZP-ből és az SZDSZ-ből, egészen jó élet lehetne hazánkban.
Verebes István és mások megítélésekor a polgári körök gondolkozzanak árnyaltan. Ne higgyék, hogy minden ellenfelük ellenségük. Van ellenfeleink között ellenség. De van köztük barát is. Nem igazi barát, csak olyan majdnem barát. Akiben működik a dolgok iránti megértés, az tulajdonképpen barát. Ilyen a médiában Verebes István. Hankiss tanár úr. És Neumann Ottó a Magyar Hírlaptól. És sokan mások is. Nevük még ne álljon itt. Nehogy levadásszák őket a balkezes bajnokok.
Verebes István tudja, hogy az újságíróknak és a médiasztároknak nincs félnivalójuk a polgári köröktől. A polgári körök nem akarnak műsorokat gyártani. És újságírók, valamint szerkesztők helyett azok munkáját végezni. A polgári körök egy tévécsatorna szellemi vezetését óhajtják akár ugyanazokkal az újságírókkal, szerkesztőkkel és médiasztárokkal, akik jelenleg is működnek a szakmában. A szakmai lét végül is egy szolgáltatás. Mely szerződéseken keresztül hozza létre a terméket. Lehet Heti Hetesre is szerződni és másra is. Kell egy olyan televízió, melyben másra is lehet szerződni, mint arra, ami ma a képernyőkön látható. Ennek megvalósítása az állam nagyszerű feladata.
Ceterum censeo: Magyarországon a választási eredményeknek megfelelő médiaegyensúly törvényes megteremtése elodázhatatlan politikai feladat.

(folyt. köv. pénteken: 22. A Magyar Rádió)