Pető Iván(ék) felelőssége az SZDSZ sorsáért

Kedves TDDSZ-tagtársam, Pető Iván! A Terror Háza múzeum témájában írom neked most ezt a közérdekű, de személyes levelet. Bizonyára emlékszel te is azokra a csodálatosan emelkedett napokra, amikor megalakult az első magyar szabad szakszervezet, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a TDDSZ. Mindketten ott voltunk alapító tagként, te mint az egyik vezéregyéniség, akire felnéztünk, én pedig mint egy egyszerű tag. Szakszervezetünk megalakítása önmagában is az előző 40 éves diktatúra elutasítását jelentette. Azok a cselekedeteink, amelyekre ma is büszkék vagyunk, a rendszerváltozás fontos, iniciáló eseményei voltak. Nem kérdeztük egymást, hogy ki honnan jött, hiszen úgy gondoltuk, maga a tény, hogy ott voltunk a Kádár-rendszer által nyíltan megfenyegetett szervezetben, önmagáért beszélt. Amikor később, már vezető politikusként, pert veszítettél egy idős hölggyel szemben, akkor tudtuk meg, hogy édesapád munkaadója az ÁVH, munkahelye az Andrássy út 60. volt. Az ottani alkalmazottak mindennapi munkája az volt, hogy az odahurcolt politikai foglyokat az előzőleg kidolgozott „koncepciónak” megfelelő, hamis vallomásokra bírják rá, lelki és testi terror, valamint szakszerű verés és kínzás alkalmazásával. Ezért kapták a fizetésüket, amelyből gyermekeiket etették, ruházták és taníttatták. Amikor a per során tudomást szereztünk édesapád foglalkozásáról s arról, hogy az utolsó percig tagadni próbáltad a tényeket, arra gondoltam, hogy azért teszed ezt, és azért hallgattál erről a TDDSZ-ben, mert szégyelled. Meg lehet emberileg érteni: végül is a szüleit nem válogathatja meg az ember, és bizonyára magam sem dicsekednék ilyen szülőkkel. Azt gondoltam, hogy – Rommell német tábornok fiához hasonlóan – te is politikusi életműveddel szeretnéd majd bizonyítani, hogy nem azonosulsz édesapád politikai nézeteivel, hogy szeretnél nem azonosulni az Andrássy út 60.-ban elkövetett szörnyű, emberiségellenes bűnök elkövetésében szerepet vállaló édesapáddal. Még szurkoltam is neked, mert arra gondoltam, hogy a szüleit szerető fiú és egy tisztességes, jellemes politikus küzd benned, és végül az utóbbi győzedelmeskedik. Joggal gondoltuk így sokan régi TDDSZ-tagtársaid közül, hiszen pártod, az SZDSZ, mégiscsak rendszerváltoztató párt, még akkor is, ha annak alapelvei az általam vallott nemzeti liberális eszméktől távol állnak is. Próbáltam beleképzelni magam a helyedbe akkor is, amikor a Terror Háza múzeumban megláttam édesapád nevét és fényképét a tettesek tablóján: szörnyű lehet elmagyaráznod gyermekeidnek, hogy a nagypapa mit tett és miért. Megértem azt is, hogy a szíved mélyén nagyon szeretnéd, ha ez a múzeum nem létezne, nem hirdetné ezt a rettenetes családi szégyent. Azt azonban nem gondoltam, hogy mindezért „tettlegességre” ragadtatod magad, és személyesen, politikai hatalmaddal visszaélve teszel kísérletet a Terror Háza múzeum ellehetetlenítésére, megszüntetésére vagy legalábbis mondanivalója súlyának bagatellizálására olyan vezető tisztségviselő segítségével, akinél családi tradíció a hazaárulás.
Próbálok magyarázatot találni arra, hogy hogyan süllyedhettél a – TDDSZ-ben mindig is mélyen megvetett – balkáni stílusú politizálásnak erre a legalsó lépcsőjére. Két magyarázat lehetséges erre, s félek, hogy a kettő közül az utóbbi az igaz. Az első: nem volt gyerekszobád, és fogalmad sincs róla, hogy mit jelent a politikai jó ízlés. Ha tudnád, akkor azzal is tisztában lennél, hogy te és Bauer Tamás – akiknek a szülei az Andrássy út 60.-ban tevékenykedtek – vagytok az utolsók, akiknek erkölcsi joguk van a Terror Háza ellen bármit is lépni. Bárki felléphet a Terror Háza ellen, de ti ketten biztosan nem! Nos, ha gyerekszobád nem volt is, időközben elvégeztél egy egyetemet, történész lettél, kutató, tehát kizárt, hogy azt, amit elmondtam, ne tudtad volna. A másik lehetőség az, hogy becsaptál bennünket, és pontosan azon a politikai platformon állsz, ahol szüleid álltak. De ha így van, mit keresel egy rendszerváltoztató pártban, és főleg mit kerestél a TDDSZ-ben? Neked ezek szerint Thürmer Gyula pártjában lenne a helyed.
Nem kell, hogy figyelembe vedd másképpen gondolkodó, hajdani TDDSZ-tagtársaid csalódottságát. Azt azonban érdemes lenne végiggondolnod, hogy a hajdan valóban liberális és demokratikus elveket valló, az önmagukat nyugat felé repülő szabad madarak szimbólumával kifejező Szabad Demokraták Szövetségét ma miért tekintik az emberek az ávóscsemeték pártjának. Első helyen te vagy felelős ezért a Terror Házával kapcsolatos visszataszító szerepvállalásod miatt. Csak erősíti ezt a negatív imázst a Szabad Demokraták Szövetségében balkáni színvonalon tolvajbandázó elnökötök is, aki belügyminiszterként nem átallotta egy hivatalos, Ausztráliába küldött levélben azt hazudni, hogy 1951 és 53 között az ÁVH nem kínzott és nem gyilkolt meg embereket az Andrássy út 60.-ban, ami egyszerűen bűnpártolás. Kár a liberalizmus magasztos eszméit személyes okoktól vezérelve ilyen gyalázatosan lejáratni Magyarországon.
Kedves Pető Iván, pártod politikája tavaly tavasszal öt és fél százalékot ért a magyar társadalom értékítéletében; a Terror Házával kapcsolatos fellépésed miatt azonban még ezt a szánalmas „eredményt” is nagy valószínűséggel alulmúljátok majd.

A szerző a TDDSZ alapító tagja, a 19. számú igazolvány büszke tulajdonosa