Doktor Havas Henrik tánc- és illemtanár

Seszták Ágnes
2005. 03. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hat napig vártam, hogy valamelyik önérzetes nőszervezet megszólaljon. Esetleg fejcsóváló levélkét juttasson a TV2 vezetésének. Kikérni magának, de legalábbis visszautasítani dr. Havas Henrik docens? adjunktus? médiaoktató? egyetemi tanár? azon reggeli kijelentését, amelyet Kuncze Gábor pártelnökkel folytatott cseveje nyomán eresztett az éterbe: „Ez megint borzasztó szellemes, és minden háziasszony nedvesedő bugyival hallgatja, hogy megint milyen jó fej volt a Kuncze, de nem ettől más párt ez (SZDSZ), mint a többi párt?” Tekintsünk el a bátor, keményen odanyalós fogalmazástól, a slendrián stilisztikától, fogjuk rá az élőbeszéd rendetlenségére.
Aztán játsszuk vissza még egyszer, most már az elhangzott mondat egyéb részeire is figyeljünk.
A néző nagy hirtelen nem kap levegőt. Jól hallotta, amit hallott? Mentve a menthetetlent, jó fej Kunczéba szorult némi jóérzés, és annyit mondott, hogy „hát ez egy elég tahó megjegyzés volt, ha szabad ilyet itt mondanom ebben a műsorban”. Ez persze lehetett egy „borzasztó szellemes” célzás is Kuncze jó fejtől a kisebb botrányt kavaró, Havas általi direkt tahózásra utalva.
Majd mindketten gondtalanul mosolyogva, felszabadultan siklottak tova az SZDSZ egyébként teljesen érdekelten vizeire.
Dr. Havast a továbbiakban sem izgatta ordenárésága. Egyébként miért izgatná, néhány nappal ezelőtt a csatorna illetékeseinek kellett bocsánatot kérniük, mert letahózta egész Tapolcát. A vidéket. A bunkó paraszt még hátravan, de megérjük. Amúgy a műsorvezetőnél könnyen jön a hülye, barom, tahó, tapló, fene, miazisten, szar, szóval mindent bele, amitől a néző szájában rezeg a fogkefe: – Anyukám, ez a Havas aztán nem fél még a Jóistentől sem.
A Mokka nevezetű reggeli tévéműsort valószínűleg abból a meggondolásból találták ki, hogy megtörjék a Nap-kelte monopóliumát. Politikai dumapartival nehéz megtölteni három órát, a Nap-keltét is egyre nyomasztóbban fenyegeti az elszürkülés veszélye. Kerestek hát két alkalmas médiaszemélyt. Liptai Claudiát a szemnek, azoknak, akik főleg a dekoltázsért nézik a műsort, és Havas Henriket azoknak, akik úgy képzelik, hogy a reggeli zsemle közben készen állnak a megvilágosodásra. Hiszen Havas tanár úr szállítja nekik a frankót. És tényleg. Havasnál nyüzsögnek a látogatók, Gyurcsányné például úgy jár oda, mintha hazamenne, de vendég ott még a miniszterelnök is. Mulatságos látni, amint a politikusok reggelenként csatornáról csatornára járnak, és a műsorvezetőket cselezgetve hajtogatják aktuális rögeszméjüket.
Havas azt a riporteri „erényét” csillogtatja, amit – gondolom – a csatorna megkíván tőle. A beszólós, keménykedő, néhol trágárkodó, ha kell, haverkodó, kötözködő, kekeckedő, sértődékeny és nagyképű mindent tudót, sőt mindent jobban tudót. Azzal vívta ki magának a fél ország figyelmét, hogy különösebb lelkiismeret nélkül mutatja többnek magát, mint amennyit ér. Nem érdemes kitérni dr. Havas műveltségének fekete lyukaira, amikor magabiztosan állít hülyeségeket – megjegyzem Jack Kevorkiant, May Károlyt vagy a valcoló céhlegényeket nem ártana ismerni.
De ez nem baj, a népeknek mindig is imponált a tudálékos nagyképűség. Ezért futnak oly sikeresen a műveltségi kvízjátékok. A néző szereti, ha a riporter többet tud, mint ő, ha tegeződik az istenekkel, ha életében már mindenkiről írt vagy most fog könyvet írni, a fél itthoni világgal készített interjút, adott tanácsot, vagy csak egyszerűen éppen róla, éppen most kéznél van egy története. Azt meg egyenesen imádják, amikor a riporter kötözködik, és tökösen odavág a politikusoknak. Persze csínján válogatva, csak azoknak, akik nincsenek a hatalomban.
Szavam ne felejtsem, Havas valamikor szeretett volna közéjük tartozni, különben nem vállalta volna el a Horn-kormány alatt a kommunikációs vagy miféle államtitkári pozíciót. Azt nehezen fogjuk hitelt érdemlően megtudni, miért lett elege belőle Horn Gyulának néhány nap alatt. Bár egy akkori Havas-nyilatkozat szolgál némi magyarázattal – megkérdezvén, mi lesz a feladata, többek között azt mondta: „Részt szeretnék venni a kormányzati döntések előkészítésében is…” Horn Gyulát ismerve ehhez kellett némi egészséges önbizalom.
Most dr. Havas ott ül a TV2 képernyőjén reggelente, és tegeződik a miniszterekkel, a pártelnökökkel, Medgyessy Péterrel, lebarmolja a gazdák képviselőjét, sértegetve nem hagyja beszélni azokat, akik valamely okból kifolyólag nem tetszenek neki. Megszegve az interjúkészítés legalapvetőbb szabályát: nem az alanyra emlékszünk vissza, hanem arra, hogy ez a Havas, hű, de megadta neki!
Elfogult riporterekkel tele a padlás, Havas doktor azonban médiaegyetemet vezet, kommunikáció szakot igazgat Szegeden. Ami nyilván olyan hely, ahol a legkiválóbb és a legfelkészültebb, na meg a leggyakorlottabb újságírók és riporterek adják a tudományt és egymásnak a kilincset. Érdemes végigolvasni a tanárok névsorát, csupa-csupa médiasztár honi médiánk egének egy bizonyos szegletén. Nos, ha ebben a médiaiskolában a jövő riportereinek miniinterjút kellene készíteniük egy párt tisztújító közgyűlése után az elnökkel, kíváncsi lennék, hol helyeznék el a „nedvesedő bugyis háziaszszonyok” petárdáját?
Az elejére, ezzel indítanának? A közepére, amikor már lankad a néző figyelme, vagy a végére, amikor egy frappáns csattanóval le akarják zárni a társalgást? Arra is kíváncsi lennék, hogy riporter és alanya picsi-pacsi, meddig mosolyognának továbbra is egymásra? Elvégre akiknek csak a háziasszonyi státus jutott, azoknál természetes folyamat, hogy pártelnökök beszédét hallgatva nedvesedik a bugyijuk. A nem háziasszonyok eközben mit művelnek? Ők szárazon örvendeznek?
Vagy akadna hallgató, ne adj isten, hallgatónő, aki azt mondaná: – Tanár úr, a kijelentés amellett, hogy gusztustalan, a tiltott szexista nézetek közül való.
Lehet, hogy tévedünk. Havas csak utánalőtt valakinek, akinek bizonyos megasztárok nótájától előbb a karja lesz libabőrös, majd a bugyija nedves. Veszélyes hely ez a TV2.
A nedves bugyizók gyülekezete. A nyílt színi szeretkezés meg a Csaó Darwin! után Havas végre ráérzett a csatorna feelingjére.
Miért nem humorizált azonban ily módon Lévai Katalinnal, Dávid Ibolyával vagy Lendvai frakcióvezető asszonnyal? Talány.
Nem szeretem a „dupla colstokolást”, de emlékszem, amikor Orbán Viktor valami olyasmit mondott, hogy a nők mindenféle tevékenységük mellett még a cekkert is hazacipelik. Hetekig dőltek a médiából a feminista egyesületek, a női esélyegyenlőséget hirdető csoportocskák velőtrázó sikolyai. A nők megalázásáért, a nők egyenjogúságának és méltóságának megtiprásáért. Már vizionálták a Kirche, Kinder, Küche elborzasztó háromszögét, ami Orbán alatt jönne. Blablabla…
Most meg olyan süket a csend, mint egy süket szobában. Csak én hallottam?
Csak az én fülemet bántja? Vagy a Camerata Hungarica kitüntetettjei közé éppen ezért szavazták be a nézők Havast, mint a legjobb reggeli műsorvezetőt. Vagy a nézőknek ez tetszik? Vagy ezeknek a nézőknek ez a Havas tetszik? Vagy ennek a Havasnak ilyen nézői vannak? Vagy éljenek a Havasok, őket kell kitüntetni, mint a kor közízlésének hordozóit?
Két jellemző példa Havas riporter nőkhöz való viszonyáról. A hímsoviniszta, macsó gorombáskodás, amivel Baló Júliát vagy Csisztu Zsuzsát kezelte, vagy a csupa szív csacsogás kormányfői és párt közeli lédikkel. Sem Csisztu, sem Baló nem tartozik a baráti körömhöz, de feltehetőleg azért hívták be őket a tévébe, mert valamit mondani akartak. Hogy mit, azt nem tudtuk meg, de azt igen, hogy dr. Havas nem akkortól lett tahó, amikor letahózta a tapolcaiakat. Hanem akkor, amikor a nőkkel így bánik. Nem politikusokkal, azok nem veszélyesek rá. A kreatív nőkre van rákattanva. Azokra, akik ha bármilyen kicsit is, de belezavarnak abba a férfivilágba, ahol a Havas-félék a királyok. Amikor nem képes fegyelmezni magát, vagy kiesik a civilizáció zakójából, akkor jön a „nedvesedő bugyis háziasszony”. Ebben nem az a kiakasztó, hogy az ország sztárriportere titokban ennyibe nézi a nőket, hanem hogy ettől senki nem lesz rosszul. Hogy a kereskedelmi csatornák hangnemébe, értékrendjébe, műsoraiba ez belefér. Hogy a szemünk láttára rombolják szét még azt a maradék kis gátlásunkat is, ami a jobb érzés nevében, dirib-darabban ugyan, de még ott rejtőzködik bennünk.
Amerikában a legutóbbi tömegmészárlás diákja állítólag neonáci honlapokat látogatott, tettének lehetséges magyarázataként.
Nálunk elég végigmenni néhány csatorna kínálatán, hogy kedvet kapjunk a családirtáshoz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.