A tartós erőfeszítés új lendületet kap

Visszatértünk Barcelonába, abba a városba, ahol az Euromediterrán Társulás története elkezdődött. Tíz évvel ezelőtt büszkén vállaltam ennek a páratlan vállalkozásnak az elnökségét. A folyamatnak a magját a mediterrán partnereinkkel való kapcsolat kialakításának erőfeszítései alkották. Célunk az volt, hogy a mediterrán térségben biztonságot és szolidaritást, valamint nyílt piacokat és társadalmakat hozzunk létre. Ezen célok elérését a kormányzatok és az állampolgárok igaz társulási viszonya és szoros együttműködése alapján képzeltük el.
A barcelonai folyamat elindítása szervesen hozzátartozik a globalizációhoz. Ezen felül politikai cselekedet, amely nemcsak egymásrautaltságunkat ismerte el, hanem egy új mediterrán identitást is létrehozott. Az eltelt tíz évben sok mindent elértünk. A kormányzati kötelezettségek minden területén – a gazdaságban, a biztonságban és másban is – együttműködünk.
1995 óta természetesen sokat változott a világ. A szeptember 11. utáni érában élünk, amellyel tisztában kell lennünk. Sok tekintetben megvan a veszélye annak, hogy a mediterrán térség a modern világ számos veszedelmének útkereszteződésévé váljon. Gondoljunk a szegénységre, a gyenge kormányzatokra, a terrorizmusra, az embercsempészetre vagy a politikai szélsőségességre. Ugyanakkor ez a tenger egyben közös örökségünk, valamint az együttműködés egyedülálló pódiuma marad.
Van abban igazság, hogy a barcelonai folyamat az oslói béketárgyalások eredményeinek nyomán született. Az izraeliek és a palesztinok közötti békének a hiánya nyilvánvalóan árnyékot vet munkánkra. De Barcelona a békefolyamat támogatásáról, nem kiszorításáról szólt. Ezen felül mi, európaiak folyamatosan a békés kiegyezés támogatásán fáradoztunk. Eddig jóval többet tettünk a palesztinoknak, mint bárki más. Jelenleg – a biztonság területén – a diplomáciai folyamatokban is érdekeltek vagyunk. Ezek nagy változások 1995 óta, amikor Európa még nem kötelezte el magát közvetlenül a békefolyamat mellett.
A biztonság és a reform elválaszthatatlan egymástól. Erősítenünk kell együttműködésünket a biztonságot veszélyeztető új fenyegetettségek ellen, modernizálnunk kell a politikai és gazdasági együttműködésünket. A demokrácia támogatása, a pluralizmus és az emberi jogok védelme az eredeti barcelonai célkitűzések közé tartoznak. Nekünk, európaiaknak mindezek alapvető értékeket jelentenek. Magától értetődően következik ebből, hogy keressük a lehetőségeket, hogyan terjesszük ezen értékeket külföldön is, és nagy örömünkre szolgál, hogy mediterrán partnereink egyetértenek e témakör fontosságával. Mi a konkrét teendőnk, mit is teszünk a gyakorlatban? Segítünk a választásokat megszervezni, és ellenőrizzük azok tisztaságát. Ez a tevékenységünk kerül gyakran az újságok címlapjára, de természetesen kevésbé látványos tevékenységet is folytatunk. Különböző területeken a demokrácia alapköveit igyekszünk gyarapítani, támogatjuk a civil társadalmat, erősítjük az igazságszolgáltatás függetlenségét, növeljük kapacitását, terjesztjük az emberi jogok iránti tiszteletet.
Több mediterrán ország kinyilvánította, hogy a politikai reformok útjára lép, de a reformokat a hazai adottságoknak megfelelően alakítaná ki, amelyhez segítségre van szüksége. Egyetértek. Örülök annak is, hogy az Európai Unió hét éven át több száz millió euróval segíti azokat az országokat, amelyek a legtöbbet teszik a reformok végrehajtásáért.
A növekvő migráció megfelelő kezelése is fontos próbája együttműködésünknek. A legális migráció gazdasági és demográfiai szükségszerűség Európa számára, és az integrálódási folyamatot javítanunk kell. De az illegális migráció gyakran emberekkel üzérkedők kezében összpontosul, akik cinikusan húznak hasznot az elesett emberekből. Minden érintett országnak, a származási, a tranzit- és a célországnak egyaránt érdeke, hogy felvegye a harcot e gátlástalan hálózatok ellen.

A szerző az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai
főképviselője