A Népszabadság december 13-i számában „Titoksértést szimatol az NBH” címmel megjelent cikk szerint az NBH tudomására jutott, hogy a Budapest Airport Rt. (BA Rt.) egyes munkatársai olyan bizalmas információkat juttattak el egyes médiumok munkatársaihoz, amelyek kiszivárgása esetleg „elijeszthetné” a befektetőket.
A hivatkozott cikkben leírtak teljes mértékben igazolják azon kijelentéseimet, amelyeket korábban a tranzakció átláthatóságával kapcsolatban tettem.
Tudnivaló, hogy az eladó/bérbeadó ÁPV Rt. által vevők/bérlők számára készített tájékoztatóban van egy ún. jogi audit fejezet. A jogi auditot az ÁPV Rt. által alkalmazott tranzakciós tanácsadóval közösen dolgozó, független jogi szakértő állította össze. Ebben a tájékoztatóban szerepelnie kell a társaság valamennyi peres ügyének, az általa és ellene indított pereknek, azok tartalmának leírásával, a per állásával, perértékkel, és a lehetséges kimenetelekkel, valamint azok anyagi vonzataival együtt. Az ilyen jellegű információk tehát valamennyi, a pályázatra meghívott vevőjelölt számára ismertek voltak.
A tájékoztatóban nem szereplő bizalmas információk, amelyeknek az NBH nyomára jutott, nem létezhetnek, ergo a BA Rt. egyetlen munkatársa sem szivárogtathatta ki őket, mert nem létező információt nem lehet kiszivárogtatni. Ezt az állítást még az sem változtatja meg, hogy a repülőtér „fokozott nemzetbiztonsági védelem” alatt áll, ugyanis a cikkben említett kockázati tényezők (terminál körüli per, ügyészségi vizsgálat, cargobázis, kerozinüzletág) üzleti és nem nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, amelyeket az ÁPV Rt. a potenciális jelentkezők felé köteles volt feltárni. Az NBH-nak legjobb tudomásom szerint semmi köze ahhoz, hogy egy privatizálandó, avagy bérbe adandó állami vagyontárgy, azaz a BA Rt., avagy annak alkalmazottai milyen polgári vagy büntetőeljárásokban érintettek. Ilyesmivel a befektetőket nem lehet elriasztani, miután a tájékoztató elolvasása után számukra ezen adatok rendelkezésre állnak. A vevő nem azért „ijed meg”, mert ezek az információk esetleg széles körben nyilvánossá válnak, hanem azért, mert saját kockázatelemzése arra az eredményre jut, hogy a cikkben említett „csontvázak” (és nem azok nyilvánosságra kerülése) túlzott rizikót jelentenek a várt eredményhez képest.
Egyébként az ajánlattevők elriasztása nem sikerült, hiszen mindhárom érintett érvényes ajánlatot nyújtott be, a második fordulóban nem induló korábbi két résztvevő pedig azért lépett vissza, mert az egyik felvásárolta a másikat.
Az ÁPV Rt. szóvivőjének december 14-i nyilatkozata szerint az ügyben vizsgálat folyik. Oravecz Péter igazán elárulhatná, vajon mi a vizsgálat tárgya, kijelentése ugyanis arra enged következtetni, hogy az ÁPV Rt. tényleg eltitkolt valamit a pályázók elől. Ha viszont ez a következtetés helytelen, amit őszintén remélek, akkor kétségbe vonható magának a nyilatkozatnak a hitelessége.
Az ügyben történő ködfejlesztés és nemzetbiztonsági kockázattal való riogatás eleve elkerülhető lett volna, ha az ügyletet teljes folyamatában az ÁPV Rt. átláthatóságra való törekvése kíséri, az értelmetlen és szükségtelen vádaskodás és titkolózás helyett. Tudomásom szerint a Magyar Köztársaság demokratikus ország, ahol mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményt nyilvánítson. A BA Rt. privatizálásával való egyet nem értés nem hazaárulás, és nem károkozás, hanem egy vélemény, amellyel lehet vitatkozni, de nem lehet minősíteni, pláne nem úgy, hogy a véleményt megfogalmazókat nemzetellenes magatartással vádolják.
Torba Tamás
A szerző gazdasági szakértő
origo.hu
Magyar Péternek csak a pénz számít: 240 milliót tett zsebre néhány év alatt
