Kampánytükör

„Arra kérlek benneteket, hogy alávalót és durvát, igaztalant és hamist, személyesen bántót és tisztességben sértőt sem szóban, sem írásban, sem újságban, sem könyvben ne kövessetek el.” (Gyurcsány Ferenc)

Havas Henrik antikeresztény? A választási kampányban ez fölöttébb mellékes kérdés, ám azon kívül valamelyes érdeklődésre tarthat számot. Havas mégiscsak országos tévén vezet műsort: Mokka a címe. A reggeli purparlé keretében a minap a szocialista díszzsidózás kapcsán a politikában megjelenő faji kérdésről vitatkozott Deutsch-Für Tamással. Havas azt állította, hogy a Hír TV-ben bezzeg ötpercenként hangzanak el megbotránkozásra okot adó mondatok, és szerinte a Magyar Nemzet is antiszemita. Hogy Havas magánemberként min botránkozik meg, az a magánügye. Az antiszemitizmussal való alaptalan vádaskodásra (amit nem tud bizonyítani) viszont ráfizetné az alsóneműjét is, ha volna kedve és ideje a megrágalmazottjainak bíróságra járni. Minő véletlen: épp ezek azok az orgánumok, amelyek feltárták, hogy Havas médiacége a befogadó egyetem közreműködésével törvénytelenül szedett tandíjat a kiszolgáltatott kommunikáció szakos diákoktól. Ez volt a nemtelen bosszú: aki vagy ami antiszemita, annak ugyebár nem kell foglalkozni a tényállításaival sem. Szerintem meg Havas antikeresztény: meghazudtolja a krisztusi tanítást, hiába hord tüntetően keresztet a nyakában.

Télbúcsúztató karnevált szervezett a szentesi önkormányzat, amelynek slágere a városnéző kisvonattal történő utazás volt. Nagy volt az érdeklődés, ám szerelvény csupán minden félórában indult – így igencsak felduzzadt az utazásra váró sorban állók száma. Délután négy órakor, amikor már látszott, hogy sokan lemaradnak az aznapi vonatozásról, a hangosbemondó közölte, hogy csak azok szállhatnak fel a szerelvényre, akik az MSZP-re szavaznak. A gyerekeknek nincs szavazati joguk, ezért ők eleve ki lettek rekesztve a kisvonatozásból. Az MSZP-vel nem szimpatizálóknak viszont ezek után blamás lett volna a vonatozás, hiszen az önkormányzati hangosbemondó egyszerűen hatályon kívül helyezte az alkotmányba foglalt titkos szavazati jogot. Ha ezek után felötlene önökben, hogy vajon milyen párt színeiben politizál a polgármester Szentesen, egyet találgathatnak. Eltalálták.

Kreatív pólók. Azt hihetnénk, hogy a politikai üzeneteket trikóra szitázó kampánytechnika magyar lelemény, pedig dehogy. Igaz, nem azt írják a T-shirtre, hogy „Kóbor kutya vagyok”, meg hogy „Nem kell beijedni”. (Az MSZP önserkentő jelszavát ennél sokkal durvábban fogalmazták meg maguk között.) Lengyelországban, ahol – megelégelve a posztkommunisták minden képzeletet felülmúló korrupcióját – az országgyűlési és az elnökválasztáson is tarolt a jobboldal, valóságos pólóháború dúl. A provokatív pólók ötlete ott 2004-ben született, s a Gazeta Wyborcza napilap is támogatja az akciót. Sőt, a lublini egyetemen még kiállítást is rendeztek e pólókból, amit aztán a rektor az emberi méltóság védelmében kénytelen volt betiltani. A jogvédők most cenzúrát kiáltanak, de érzésem szerint két esztendő kitartó munkája sűrűsödik e sikoltásban. Ehhez elég néhány feliratot idézni. „Nem sírtam a pápa halála után.” (A katolikus Lengyelországban a lengyel pápa halálát használják propagandacélra.). „Nem járok templomba”, „Abortuszom volt”, „AIDS-es vagyok”, „Meleg vagyok”, „Zsidó vagyok”, „Arab vagyok”, „Maszturbálok”. Tessenek elképzelni ezeket a pólókat a lublini tárlókban, szépen sorba rendezve. Ha én volnék a Marie Curie-Sklodowskáról elnevezett egyetem vezetője, magam is azt tenném e kiállítási tárgyakkal, mint Jézus tette a templomi kufárokkal. Hogy jön össze a származás meg az önkielégítés? Nem gyűlölködő keresztényellenesség-e a kódolt antiszemitázás? Kinek mi köze hozzá, hogy a fizetett exhibicionista jár vagy nem jár templomba (mecsetbe, zsinagógába)? Ha valaki netán azt gondolta, hogy az úgynevezett „melegbüszkeségnél” nincs álságosabb és kártékonyabb társadalmi lázítás (a szocialista büszkeséget most ne vegyük ide), akkor itt a bizonyság: a kártétel fokozható. Vajon kinek áll érdekében, hogy homofób, antiszemita és arabgyűlölő címkét aggasson a provokált többségre? Úgy van. Emberi jogi szervezetek tesztelik e pólókkal a szólásszabadság határait Lengyelországban. A kiállítás célja úgymond az volt, hogy vitát nyisson a kifejezési szabadság határairól Wojtyla szülőhazájában. Alternatívát kívántak felmutatni a tabutörés fennkölt szándékával. Ezt a Helsinki Alapítvány elnöke, Marek Antoni Nowicki (az ottani Kőszeg Ferenc) mondta. A tárlat bezáratása miatt száz lublini egyetemista tüntetett a közélet klerikalizációja ellen. Jó ízlésről talán nem is hallottak. Hogy miért foglalkozom itt ezzel? Az a gyanúm, hogy az importált műanyag tehenek után a provokatív pólók is hamarosan megérkeznek hozzánk, és nem tudni, lesz-e olyan karakán fogadtatásuk, mint a lublini rektor részéről. Hajrá, Lengyelország, hajrá, lengyelek!
OSSZIÁN