Bár az otthonteremtési rendszerről előzőleg elismerően szóltak a szocialisták, e program állítólagos gyengeségeinek ismertetését Gyurcsány Ferencre, az akkori sportminiszterre bízták. E szerepétől azóta sem tudott megválni.
Hiába ismerték el többször, több helyütt a korábbi kormányzat otthonteremtési programját, s ígérték a rendszer továbbfejlesztését, alig egy évvel később már nyesegetni kezdték a kedvezményeket. Indoklásként mindig az állami források hiányát jelölték meg, pedig a 2002-es választási kampányban már igen jól ismerhették a Fidesz lakáspolitikájának részleteit, tehát tudhatták annak költségvonzatát is. Hiába, 2003-ban már erős támadást intéztek a polgári kormány otthonteremtési politikája ellen, természetesen azért, hogy megértessék a néppel, a lakástámogatási rendszer nekik nem jó.
A kormány a lakosság meggyőzésére először is Gyurcsány Ferencet, az akkori sportminisztert szólította ringbe, aki az év végén a lakáshitelrendszer állítólagos gyengeségeit felsorolva már a következőket mondta: „A Fidesz lakáspolitikája rászorultságtól függetlenül, havonta akár 200 ezer forintot is adott a családoknak úgy, hogy ezt valamennyiünkkel finanszíroztatta meg, és ez végső soron pénzügyi válság szélére sodorhatta volna Magyarországot.” Ezt követően Medgyessy Péter azt állította, hogy ha a lakáshitelezés kedvezményei továbbra is érvényesültek volna, akkor azt már csak külföldi kölcsönből fedezhette volna az ország. Mindez érdekesnek tűnhet annak tükrében, hogy Medgyessy az üresnek titulált államkasszából több mint 300 milliárd forintot szórt ki regnálása első évében úgy, hogy annak mára semmi látszata nincs. Egyébként csak a 2002-es önkormányzati választások előtt kifizetett 19 ezer forintos kampánynyugdíjpótlék 60 milliárd forinttal terhelte meg a „valamennyiünk által finanszírozott” költségvetést, amely összeg hatszorosa annak, mint amit a lakáshitel-szigorítással a kormány 2004-ben megspórolhatott. A bevezetett intézkedések közül kiemelendő a lakáshitelek kamatplafonjának új lakások esetében ötről nyolc, használt lakásoknál pedig hatról 9,6 százalékra emelése, az államilag támogatott hitelek felső határának 30-ról 15-re, majd ötmillióra csökkentése, illetve az évi 240 ezer forintos kamatkedvezmény 120 ezer forintra „szűkítése”. A kamatkedvezményt az általuk magas keresetűnek titulált lakosság esetében megszüntették – függetlenül attól, hogy a „magas” keresetű hány gyermeket tartott el –, s bevezették a telekáfát, mégpedig az ingatlanokat az akkori legmagasabb, 25 százalékos általános forgalmi adóval megterhelve. Később a hitelplafont teljesen megszüntették, teret engedve a havi törlesztőrészletek drágulásának. Míg egy tízmilliós hitel törlesztőrészlete 2003-ban új lakásnál 37 ezer forint volt, 2006-ban már 63 600 forinttal terheli a családi kasszát. Tehát ígéretével szemben a kormány mára eltörölte a hitelek kamatplafonját, felére csökkentette a felvehető hitelösszeget, s ezzel párhuzamosan megkurtította az adókedvezményt, aminek következtében körülbelül havi tízezer forintot vett ki egy lakáshitelt törlesztő család zsebéből.
E kormányzati lépéseknek meglettek az eredményei. A DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda jelentése szerint tavaly drasztikus visszaesés következett be az állam által támogatott lakáshitelek terén, miközben az előző két évben majdnem a felére zsugorodott az új lakásokhoz felvehető, kedvezményes kamatozással folyósított lakáshitelek összege. Míg új lakások megvételére 2003-ban a bankok 200 milliárd forintot meghaladó értékben utaltak ki támogatott hiteleket, tavaly ez az összeg 114 milliárd forintra esett vissza. Ennél is nagyobb mértékű romlást regisztrált a gazdaságkutató intézet a használt lakásoknál: 2003-ban még több mint 90 ezer lakáshitelezési megállapodás született, tavaly azonban mindössze 23 ezer. Válságos helyzet alakult ki a meglévő lakáshiteleknél is, mivel több mint százezer esetben adódtak visszafizetési nehézségek. Ennek egyik oka, hogy elvonták vagy drasztikusan csökkentették az adókedvezményt, amire a családok nem számíthattak, hiszen éppen az ellenkezőjét ígérték nekik. A forinthitelek feltételeinek romlása miatt pedig mára a támogatott lakáshitelek aránya az összes lakáshitelen belül a 90 százalékos szintről 30 százalékra zuhant, vagyis szinte mindenki devizában adósodik el, ami egyben a jelenlegi kormány otthonteremtési politikájának legnyilvánvalóbb lakossági kritikája is.
Ám nemcsak azon ígéretüket nem tartották be a szocialisták, amely szerint megtartják a Fidesz otthonteremtési rendszerét, hanem a bérlakásépítés terén sem jeleskedtek. Pedig a választási kampányban még 25 ezer állami építésű bérlakást ígértek. Mindazonáltal a bérlakás-építési programot lényegében leállították, hiszen ennek tizede sem teljesült. Az önkormányzatoknak így nincs lehetőségük bérlakáshoz juttatni a szociálisan rászorulókat. Emellett kudarcba fulladt a legnehezebb helyzetben élők lakhatását segíteni hivatott lakbér-támogatási program is, mert a rossz szabályozás miatt a rászorultak nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel, így a forrásoknak mindössze a két százalékát sikerült felhasználni.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Magyar Péter bevallotta, hogy létezik a szivárványkoalíció
