Körkörös romok

A média még mindig falaz. Jó kis lakmuszpapír, amilyen hadjáratot folytattak annak bizonyítására, hogy a megszorítócsomag elleni civil megmozdulást a Fidesz irányította – sunyin hátulról. A jobbos nyuszik szokás szerint próbáltak cáfolni, mentegetőzni. Csekély hatásfokkal. Még mostanra sem szoktak hozzá, hogy a Papp László Tamások, akik sajnálatosan bitorolják a „publicista, közíró” megnevezést, abszolút és uniformizált véleményt képesek előkapni éjjel-nappal bármifajta nemzeti megmozdulásról. Állandó kellékek: Árpád-sávos zászló, foghíjas nénike, bakancsos kopasz, illetve egy Nagy-Magyarország-táblával hadonászó férfi, budai, „unatkozó” úriasszony. További kiegészítők: zsidózás, cigányozás, csőcselékezés, üvöltözés, söpredék, nemzeti keresztényi „hőzöngés”. Ebből soha semmi nem igaz, de ez nem rendíti meg a tettre kész sajtómunkásokat. Még mindig azt hiszik, hogy stupid hazudozással újra sikerül a lényegről elterelni a figyelmet. A lényeg pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megszorítócsomagja.
Hogy az ország tisztességesen dolgozó és adózó része a padlóra kerül, arról még lesz szó. A Fidesz után kurkászó és nyomozó sajtómunkások lelkületét sokkal kevésbé érinti meg a kormány társadalmat pusztító tizedelése, mint az a szenzáció, hogy Gyurcsány nem macskanadrágban, hanem márkás gatyában futkos a Szigeten. A máskor fürge és tettre kész médiamunkásokat láthatóan eleitől kezdve hidegen hagyja Gyurcsány csomagjának mindenféle társadalmi hatása.
Különben jól elvagyunk. Medgyessy Péter kifelejti vagyonnyilatkozatából a 20–300 millióra taksált villáját, 100 millió forintos osztalékjövedelmét. Princz Gábort és munkatársait 37 milliárd hűtlen kezelésének vádja alól a napokban felmentették. Végső csapást mérve ezzel a polgárok jogba és törvényességbe vetett hitére. Gyurcsány eközben blogjában vagy egy másik galaxisban él, vagy provokál. Értesülünk a jachtról, amit bérelni fog a tágabb Gyurcsány–Apró családnak, amellyel boldogan hajókáznak majd a tengeren. Ellágyulva emlékezik a finom libamájpástétomokra meg a francia vörösborokra.
Sőt. Szállongó pletykák szerint a kormányfő csodálkozik, milyen kis ellenállásba ütközött megszorítócsomagja. Ez valóban meglepő, de ha lehet, még meglepőbb az ide vezető utat övező nagy hallgatás. Medgyessy Péter kénytelen volt annak idején választási ígéreteit beváltani, ezért a pénzügyi egyensúly megbomlását ötvenszázalékos béremeléssel kezdte. A tervezetet senki nem kifogásolta, csak a megvalósítás hogyanja volt necces. Ne feledjük, Medgyessy főtanácsadóját Gyurcsány Ferencnek hívták. Aki – félidőben gátlás nélkül megpuccsolva barátját – beült miniszterelnöki székébe, majd példátlan ámokfutásba kezdett. Nyakig eladósítva az országot másfél éves folyamatos kampánnyal ígérgetett és szélhámoskodott. Gyurcsány Ferenc hazudott az előző négy évben, a kampány alatt és még a választás után is. Nekünk is és Brüsszelnek is. Ma sem látjuk tisztán, hogy a privatizációs bevételek és a felvett kölcsönök miért nem javítottak az ország helyzetén. A Ferihegyi repülőtér bérbeadásából például, ahogy azt a Fidesz kérte, majdnem az egész egészségügyet szanálhatták volna. Gyurcsány Ferenc, a régi-új kormány elnöke most úgy viselkedik, mint akinek egy kifosztott kasszájú, tönkrement országot kéne talpra állítania. Ami pontosan fedi a valóságot, csak éppen ő és kormánya sodorták a tönk szélére Magyarországot, illetve ahogyan valamelyik nap Kóka miniszter cinkos kacsintással újfent közölte a sajtóval: „ezt a Magyarország nevű részvénytársaságot”. Úgy látszik, nem tudnak leszokni arról, hogy saját cégükként kezeljék az országot.
Mint egyéb elemzésekből kiderül, a felvett kölcsönök sem a jóléti kiadásokra meg a segélyekre mentek el, hanem a kamatos kamatok fizetésére. Ami pedig a jóléti kiadásokat illeti: a családi pótlék nem nőtt, hanem összevonták egy másik támogatással, a gyermekek nevelését könnyítő adókedvezményt megvonták, a tizenharmadik havi nyugdíjat pedig négy részre bontva fizették. Hová lett a pénz?
A választás után több héttel Gyurcsány bevallotta, hogy hazudott az ország helyzetéről, és azért hazudott, hogy megnyerje a választásokat. De innentől kezdve ki hiszi el, hogy mikor hazudik és mikor mond igazat? Aki hazugsággal kerül hatalomra, annak egyetlen szava sem hihető. Milyen alapon, kinek a megbízásából zsarolja az országot? Ki hiszi el neki, hogy két év múlva jobb lesz? Gyurcsány Ferenc úgy beszél, mint a kommunisták a legrosszabb formájukban: a szocializmus minden ötéves tervének ez volt a szlogenje: nektek még nem jó, de majd a gyerekeiteknek… És ez még csak a kezdet. Gyurcsány Ferenc legitim miniszterelnöknek hiszi magát, miközben becsapta a választókat, és a becsapott választók csalárd átverés áldozataiként szavaztak „a gazdaság dübörög, a jólét nagy, a költségvetés köszöni, jól van” állításokra. A nagy mellénnyel bejelentett reformok, ésszerűsítések és az úgynevezett modernizáció hatalmas fenékbe rúgással kezdődött.
A jó, hiszékeny és álomkóros magyar nemzetet rúgta fenékbe az „igazságos és bátor” Gyurcsány-kormány. A vasúti szárnyvonalak eltüntetésével kimondják a zsákfalvakra a halálos ítéletet. A pedagógusokat elküldik, a maradóknak megemelik a heti óraszámot, megszüntetve a túlórával megkeresett csekély fizetéskiegészítést. Emelik a háztartási energia árát, oly mértékben, hogy tömegek adósodnak el a kifizethetetlen számlák miatt. Lesz még itt lakásárverés bőven. Gyurcsány Ferenc kedvenc hívei között, Csepelen elengedte magát: „Dejszen, tudom én azt, milyen kutya nehéz kijönni havi negyvenezer forintból.” Miután a nyugdíjasok tömege csókjaival borította imádott Fletóját, zárójelben jegyzem meg: havi negyvenezer forintból a Gyurcsány-csomag életbelépése nyomán sehogyan nem lehet kijönni. Ez még a nyugdíjasok ingerküszöbét nem érte el. Aki nem hiszi, adja öszsze az állandó kiadásokat! Az orvosok ellen hadjárat folyik a színlelt szerződéseknek nevezett műbalhéval. Egy hét végi ügyeletért fizetett nettó 17 ezer forintért szankcionálná Gyurcsány az orvostársadalmat. Az az ember, aki olyan szerződésekkel szerzett értékes ingatlanokat, cégeket, amelyekkel alaposan megrövidítette a magyar államkasszát – és a mai napig nem adott elfogadható magyarázatot.
A miniszterelnök hosszas titkolózás után, mert ma ez a trendi, kihirdette megszorítócsomagját. Már akkor hazudott, amikor arról beszélt, hogy nem fog fájni. Ami a csomag tartalmát illeti, felér egy becsületsértéssel. A benne foglaltak szerint a magyar adófizetők hazugok, csalók, törvénykerülő, mutyizó népség. Aki ezeket az adómegszorításokat kitalálta, magából indulhatott ki.
Tönkreteszi a kis cégeket, újra nyúzza azokat, akik eddig is fizettek, lebénít minden kezdeményezést, kifosztja a háztartásokat. És amiről egyetlen szakértő sem polemizál: miként képzeli a Kóka– Gyurcsány páros a piaci árakat a szocializmusból itt ragadt bérekkel? Amikor az adóelkerülést ostorozzák, nem beszélnek arról, hogy a magyar átlagbérekből már nem lehet megélni, pláne gyerekeket nevelni. A magyar átlagnyugdíjakat pedig nem lehet komoly megélhetési forrásként kezelni. Adjuk össze az átlagos rezsiköltségeket, és utána beszéljünk!
De miről? Arról talán, hogy egy hatalommániás ámokfutó képes hazárd módon rommá tenni az országot, hogy hozzájusson az Európai Unió által ígért dollármilliárdokhoz. Mert végső soron erről van szó. Amely pénzeket már jó előre kiszervezett mindenfajta demokratikus ellenőrzés alól. Ő fog az elosztásáról dönteni meg a haverok. Mi meg? Mehetünk a levesbe, ha nem térünk végre észhez.