Csak akkor mennek, ha elcsapják őket

Lehet, hogy igaza van az MSZP-s szóvivőnek, amikor arról beszél, hogy maffiamódszerrel kerülnek nyilvánosságra MSZP-s zárt ülések hanganyagai. Valóban úgy tűnik, hogy egy titkosszolgálati forgatókönyv szerint zajlanak a politikai események. És ez nem áll távol az ilyen módszereket kedvelő Gy. F.-től, akinek családi kapcsolatai is vannak a Céghez. De Gyurcsány(i)nak is jól jöhet, ha Lamperth miniszter asszony lebukik, hiszen végre kiszabadulhat már abból a kényszerhelyzetből, amibe a Jegesi–Lamperth házaspár miatt került Attila brókerügyében. (Mónika asszony most mégsem intézheti el a dolgot azzal, hogy „a férje azért koccintgatott egy bűnözővel, mert pohár volt a kezében…”)
De nem ez a lényeg.
A lényeg az, hogy nincs forradalom Magyarországon. Sem erkölcsi, sem bársonyos, sem lightos, sem semmilyen. Ne áltassuk egymást. Naivak a tüntetők (és a Fidesz vezetői is), ha azt hiszik, hogy bármilyen hatással lehetnek a hatalmat gyakorlókra az utcai békés demonstrációkkal. Ki gondolhatja komolyan, hogy a kommunista utódpártra békés eszközökkel nyomást lehet gyakorolni?
A kommunisták száz éve hazudnak. A kérdés nem az, hogy mikor mondanak igazat vagy mikor hazudnak. Hiszen mindig hazudnak, ha az érdekeik úgy kívánják. A kérdés az, hogy miért hisznek még mindig nekik az emberek. Ez már inkább pszichiátriai kérdés. De komolyra fordítva a szót, valószínűleg azért van még hitelük, mert nagyon ügyesen mindig azt mondják, amit az emberek hallani szeretnének (például több pénzt az embereknek, majd ezután sokkal jobb lesz).
Nem olyan fából faragták az utódpártiakat (és állandó tettestársukat, koalíciós partnerüket), hogy megijednének attól, ha naponta a szemükre vetik aljasságukat. De a félpályás útlezárások is teljesen hatástalanok velük szemben, csak annyi eredmény érhető el vele, hogy felesleges bosszúságot okoznak még a szimpatizánsoknak is. Egyetlen értelme a demonstrálásnak, hogy ébren tartják a probléma létét, de ez nem jelenti a megoldást. Sajnos Orbán Viktor is téved, ha úgy gondolja, hogy majd a társadalom ellenállása megakadályozza a becsületét vesztett kormányfő, kormány „csomagjának” megvalósítását.
Hiszen ennek a társadalomnak már-már az immunrendszere sem működik, hiszen ebben az országban milliók elhiszik a szoclib hazugságokat, hiszen ha Gyurcsány (az ötletzsák) kitalálná, hogy a lakosság húsz és negyven év közötti tagjainak egyik veséjét értékesíteni kell a világpiacon, mert az ország érdekei ezt kívánják, és egy vesével is nagyon jól meg lehet lenni, vagy a hetven éven felülieknek egy méreginjekcióért kell jelentkezni, mert túl sokba kerülnek az országnak, akkor idős emberek betelefonálnának a drága Bolgár úr műsorába, és köszönetüket fejeznék ki a humánus módszer miatt, ami mégis sokkal emberségesebb, mint a Kövér László által ajánlott kötél.
Mit kínál a Fidesz, milyen megoldást, a társadalommal szemben menetelő kormány megbuktatására? Erkölcsi fölényt, a szeretet erejét. Na és 2010-es választási győzelmet. De már a 2006. október 1-jei önkormányzati választások sikerére is kormánybukást helyeztek kilátásba. És mi lett? Gyurcsányt megerősítette a posztján a parlament, a demokrácia győzelme és az alkotmányosság jegyében, a köztársasági elnök megelégedésére, és most azon törik a fejüket a vesztes utódpártiak, hogy miként tegyék mégis nyertessé a helyi kádereiket azáltal, hogy a regionális, kormány vezérelte központokba teszik át a pénzosztó hatásköröket, annullálva ezzel a megyei közgyűléseket, helyi önkormányzatokat.
Vagyis be vagyunk kerítve. Mi, magyarok, akik felelősséget érzünk a szűkebb vagy tágabb környezetünkért. (Hazát, nemzetet mondani már-már bűncselekmény, de legalábbis elnéző lesajnálást vált ki.) Gondoljunk bele. A szomszédos országokban élő magyarok a nemzetállamban gondolkodó román, szlovák, szerb politikai vezetőkkel vívandó harcban őrlődnek, a Duna– Tisza-közén élő magyarok a megmaradásukért küzdenek saját, csalárd módon hatalomra került vezetőikkel.
A forradalomtól mindenki óv, de nincs is rá igény, hiszen a világhelyzet sem kedvezne egy ilyen megoldásnak. A kormány „behívná az amerikaiakat”, Bush kihirdetné, hogy az al-Kaida Budapestre tette át a székhelyét, és máris indítaná a „felszabadító seregeket”. Hiszen a szoclib, magyarellenes vezetés tökéletes kiszolgálója a globalista világhatalomnak, a nemzetközi tőke érdekeinek.
Tudomásul kell vennünk, hogy Gyurcsány és kormánya csak akkor megy, ha a globalista tőke meg akar szabadulni tőle. Persze még kérdés, hogy ki jönne helyette, aki az elvárásoknak megfelelne. De a helyzet változik (a hazai és a világé is), akár egy, akár öt éven belül alapvetően megváltozhat. Csak nehogy késő legyen. Állítólag a remény hal meg utoljára.

A szerző ügyvéd