Kőszeg Ferenc elmondhatta volna…

Kőszeg Ferencnek, a Magyar Helsinki Bizottság elnökének annyira hiányzik Orbán Viktor a Nap-keltéből, hogy csak azzal a feltétellel hajlandó a Magyar Nemzetnek nyilatkozni az olaszliszkai lincselésről, ha Orbán fellépést vállal a műsorban.
Érdekes ez a feltétel, semmi sem indokolja ezt az „árukapcsolást”, hiszen Orbán Viktor igen ritka vendég volt a Nap-keltében az elmúlt években (különösen, ha más pártok elnökeinek gyakori szereplésével vetjük össze), de hogy Kőszeg Ferenc miért köti Orbán nap-keltés szerepléséhez az ő nyilatkozatát a cigányok által agyonvert tanár esetében, arra nem lehet más magyarázat, csak az, hogy nem akart semmit mondani az ügyről.
Pedig elmondhatta volna, hogy az általa vezetett emberi jogi szervezetnél kiemelt figyelem kíséri a cigányság helyzetét. Beszélhetett volna a milliós nagyságrendű helsinkis diszkriminációs projektről, amely azt vizsgálta, hogy a rendőri, ügyészi és bírósági eljárások során hátrányos megkülönböztetésben részesülnek-e a cigány származású bűnelkövetők. Elmondhatta volna, hogy a vizsgálatuk eredménye a feltett kérdésre igenlő volt, mert minden szinten hátrányosan megkülönböztetik a cigány származású gyanúsítottakat, vádlottakat. Hogy indokolatlanul sok cigány ellen indul büntetőeljárás, indokolatlanul sokan kapnak végrehajtható szabadságvesztést, mert feljelentéskor a rendőrök rögtön a cigányok között keresik az ismeretlen elkövetőt, mert a bíróságok sokkal többször szabnak ki a cigány, mint a nem cigány vádlottakra börtönbüntetést, sőt még a kiszabott pénzbüntetésből is nagyon sokszor börtön lesz, mert a vádlott nem fizet.
Szóval elmondhatta volna, amit máskor már sokszor elmondott, hogy a magyarországi cigányság a többségi társadalom elnyomása alatt senyved és nyomorog, ezért nem szabad csodálkozni, ha frusztrált állapotban időnként nem tud uralkodni az indulatain. Mint ahogy elmondta már azt is, hogy a határon túli magyar kisebbségi sorban élők csak azt a diszkriminációt kapják az ottani többségi társadalomtól, amit a magyarországi többségi társadalom ad a hazai cigányoknak.
Felidézhette volna a zámolyi romák híres kimenekítési akcióját, amelynek szellemi atyja volt a negyven értelmiség által jegyzett kiáltvány megfogalmazójaként. Annál is inkább, mert lehet, hogy az olaszliszkai romák is igényelni fogják ezt a segítséget.
Elmesélhette volna azt a cigány asszonyt, aki a jogvédő segítségét kérte, mert kártérítést szeretett volna kapni a Bajcsy-Zsilinszky-kórház egyik sebészének mulasztása miatt. Történt ugyanis, hogy az asszony nyolc év körüli kisfia dühében belevágott a falba, amelynek következtében megdagadt az egyik ujja. Az anyja elvitte az említett kórház sebészetére, ahol az orvosnak azt mondták, hogy a srác focizás közben elesett, és megütötte az ujját. Az orvos rándulásra, zúzódásra gondolhatott, és hideg vizes borogatást javasolt. Másnap, miután a gyerek ujja nem javult, elmentek egy másik sebészetre, ahol megröntgenezték a fiú ujját, és kiderült, hogy el van törve, majd ennek megfelelően ellátták. A cigány asszony szerint a Bajcsy-Zsilinszkyben az orvos mulasztást követett el, ezért perelni akar kártérítésért. Kőszeg szerint azonban az orvos nyilvánvalóan azért nem röntgenezte meg a gyerek ujját, mert rasszista, nem cigány esetében biztosan röntgenfelvételt is készíttetett volna, ezért az orvost fel kell jelenteni az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál is, ahol – mint köztudott – megfordul a bizonyítás, és az orvosnak kell majd bizonyítania, hogy nem fajgyűlölet okán maradt el a röntgenezés.
Persze még sok minden mást is elmondhatott volna az eset kapcsán. Például azt is, hogy a lincselők egyik gyanúsítottja annak a Roma Polgárjogi Alapítványnak a kisebbségi önkormányzati képviselője, amelynek a vezetőjét, Horváth Aladárt, a Helsinki Bizottság nem egyszer jelentős pénzkölcsönnel kisegítette.
Kőszeg elnök úr mindezt elmondhatta volna, de nem mondta. Talán büntetni akarta a Magyar Nemzet – szerinte újnyilas – olvasóit. Eszerint szegényebbek lettünk egy Kőszeg-nyilatkozattal? Döntse el a Kedves Olvasó!

A szerző ügyvéd