Az igazi liberálisok már tudják

Gyászkeretes nap a drogmaffiák életében a máskülönben piros betűs vasárnap: ekkor követte meg ugyanis olvasóit elsőoldalas, hatalmas betűkkel szedett, Bocsánatkérés (An apology) főcím alatt a kenderfélék legalizálásáért folytatott harcáért a The Independent on Sunday, a legnagyobb brit liberális lap vasárnapi kiadása. Az újság tíz éven át folytatott kitartó kampánya a cannabisszármazékok törvényesítéséért folyt, ám most elismerte, hogy a fű élvezete mind több fiatalkorúnak okoz egyre súlyosabb elmekórtani problémákat. Még sokan emlékezhetnek arra az 1997-es, hatalmas cannabispárti kampányindító demonstrációra a londoni Hyde Parkban, amit a The Independent szervezett, s amely kampány hatására a munkáspárti brit kormány néhány éve az addigi „B” kategóriából a „C”- be sorolta vissza a marihuánát. Ez annyit jelent, hogy az ilyen anyagok birtoklása súlyos kábítószer-bűncselekményből a vényköteles gyógyszerekkel elkövetett visszaéléssel egyenrangú büntetőjogi megítélés alá esett.
Ilyenkor a magyar embernek az ötlik először az eszébe, hogy tudnak-e vajon angolul a Kendermag Egyesületnél, mert akkor talán fontolóra vennék abszolút független civil szervezetük haladéktalan önfeloszlatását. A második gondolat meg rögtön az, hogy bizonyára kétségbe vonják a The Independent meakulpázását: ha azt állítják, hogy a genetikailag megpiszkált fű árt, és skizofréniát okoz, akkor bizonyára nem elég liberálisak vagy függetlenek. Nem úgy, mint Konrád György, a nagy brandenburgi magyar író, aki a parlamenti leszavazással dacolva is kiállt a fű élvezetének üdvös volta mellett. Sokan, akik tőle tanulták a liberális illemtant, azt gondolhatták, hogy az elmebajhoz vezető önpusztításnak köze van a szabadelvűséghez.
„Mivel a rendőrség naponta adta hírül sikereit a kenderüldözésben, írtam egy másik cikket is, kérdezvén, hogy vajon nincs-e jobb dolga a rendőrségnek, miközben nem jut kellő pénz és energia számos nyilvánvaló bűncselekmény üldözésére” – vette védelmébe egy helyütt a cannabisélvezőket, s az öntudat-felszámolás szabadságának védelmében szakmainak látszó érveket is felhozott. Mivel nem liberálisnak tartom magam, hanem szabadelvűnek, Konrádot inkább a liberális The Independenttel szembesíteném. Írónk azt írja: „A kábítószer-fogyasztás enyhe, azaz lágy drogok esetén nem orvosi eset, kemény drogok esetén többnyire orvosi eset, de nem kötelezően az.” Hát vasárnap óta ez is másként fest. A brit lap statisztikai adatokkal és szakértői véleményekkel alátámasztott riportja szerint a fű élvezete mára súlyos közegészségügyi és mentális problémává vált a fiatal korosztályban, ráadásul a cannabis ma forgalomban lévő új törzse összehasonlíthatatlanul nagyobb hatóerejű, mint az, amelynek használata tíz évvel ezelőtt általános volt. Azaz nincs többé lágy drog: aki ilyesmiről beszél, az a vágóhídra küldi a gyanútlan ifjúságot, amely még hisz az idősebb korosztályoknak. A The Independent on Sunday szerint egy füves cigaretta ma tízszer-hússzor annyit tartalmaz a THC nevű fő hatóanyagból, mint egy évtizede. Ez a „pszichoaktív” összetevő az, amely felborítja az agytevékenységet, és főleg az érzékszervi észlelést torzítja.
Az újság adatai szerint csak Nagy-Britanniában 25 ezer skizofrén páciens esetében nem alakult volna ki ez a súlyos elmekórtani állapot, ha nem használtak volna füvet. „Mondják, hogy a kenderfogyasztás büntetendő, mert árt. Lehet. Kimutatták-e, hogy jobban árt, mint más élvezeti szer fogyasztása, amely árt ugyan, mégsem büntetendő? Nem mutatták ki, éppen ellenkezőleg” – állítja Konrád. Immár kimutatták, hogy árt, és az senkit nem vigasztal, hogy az alkoholizmusba is bele lehet őrülni. „A kender semmilyen egészségi ártalmát komoly kutatók nem tartották bizonyíthatónak, sőt esetenként gyógyító, roboráló hatást tulajdonítanak neki.” Ebben a drogmaffia reklámkerete lehetett a ludas. Miközben Micsurin utódai már javában kísérleteztek a kőkemény lágy droggal. „A füvesek inkább nyugodtak, békések. Miért ez a negatív kivételezés?” Hát azért, mert ezek a nyugodtak és békések később skizofrének lesznek, s mehetnének a Lipótmezőre, ha Konrád elvbarátja, doktor Molnár ingatlanspekulációs célzattal be nem záratná…
Író úr: nem volna itt az ideje egy rövid, de markáns bocsánatkérésnek? Ha kínos a dolog, akár angolul is. Lehetne a címe az: An apology.