Európai recept népességfogyás ellen

Az EU-ba irányuló legális munkaerőmozgás és masszív illegális bevándorlás eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a tömeges migráció számtalan problémát okoz. A német gazdasági csoda időszakában, tehát különösen a múlt század 60-as éveitől kezdve, amikor még többé-kevésbé teljes foglalkoztatottság volt, és a dinamikusan növekvő gazdaságnak munkaerőre volt szüksége, megindult a külföldi munkavállalók legális vándorlása Németországba. Jöttek az olaszok, jugoszlávok, görögök, majd a spanyolok, portugálok és végül a legnagyobb számban a törökök. A politikusok abból indultak ki, hogy ezek az emberek jó néhány évig itt dolgoznak, majd utána szépen hazamennek.
De másképpen történt a dolog. Sokan ugyan hazamentek, de annál többen maradtak itt. Sőt, maguk után hozták családjukat, és végleg letelepedtek. A vietnami, az afgán, az iraki, a libanoni, a jugoszláviai háborúk, a nehéz gazdasági helyzet sok ázsiai és afrikai országban megindított egy részben legális, de legnagyobbrészt illegális bevándorlási hullámot Németországba és az EU-államokba. Annak ellenére, hogy több százezren már megszerezték a német állampolgárságot, a lakosság mintegy kilenc százaléka, valamivel több mint hétmillió külföldi. A nagyfokú illegális bevándorlás Afrikából, Ázsiából az EU-ba jelenleg is folytatódik.
Egy egymilliós nagyságrendű ázsiai bevándorlás esetén Magyarországon azzal kellene számolni, hogy ezeknek az embereknek a többsége nem rendelkezne különösebb szaktudással, illetőleg képességekkel. Így többségükben kereskedelmi, szolgáltatási és kisebb mértékben esetleg kisipari termelőtevékenységgel foglalkoznának. Az integrációs költségek (közigazgatás, oktatás, egészségügy) hihetetlenül magasak lennének. A várható nagyfokú kereskedelmi tevékenység emelkedő importokhoz vezetne, így a fizetési mérleg negatívuma növekedne. A nagyszámú bevándorlás ellenőrzése egyébként is meglehetősen nehéz, ezért az illegálisan betelepülők száma szintén erősen megnövekedne.
Az EU-tagállamok éppen hogy igyekeznek csökkenteni a bevándorlást, és ezért kevés a valószínűsége annak, hogy egy egymilliós ázsiai betelepítésbe beleegyeznének. Ha adnak is pénzügyi támogatást, azt csakis a már itt élő külföldiek integrálására, és nem újabb tömegek idehozására fordítanak. A magyar kormány egymilliós tömeg bevándoroltatásának ötletét nem lehet komolyan venni. Magyarország növekvő demográfiai problémái már évtizedek óta ismertek. Mégis, eddig ennek a komoly problémának a megemlítése gyakran ellenszenvet, sőt gúnyolódást váltott ki. A Kárpát-medencében élő magyarok állampolgársági kérdése egy élesen nemzetellenes kampány után lett elutasítva. Miért lenne most, egy átgondolatlan milliós ázsiai bevándorlás a megoldás a népességcsökkenés megállítására? Hiszen egy belső-belföldi megoldás lehetősége is fennáll.
A 60 milliós Franciaországban a múlt évben több mint 800 ezer gyerek született. Az egy anyára eső átlagos 2,1 gyerekszületés ott a legmagasabb az unióban. Figyelemre méltó, hogy az európai szempontból magas francia népszaporulat elsősorban a középrétegekre jellemző. Számtalan középkeresetű család és neves közéleti személyiség esetében a több gyerek természetes. A francia szocialisták államelnökjelöltje, Ségoléne Royal négy gyermek anyja. A francia születések növekvő számának több oka van. Egyrészt egy társadalmi tudatváltozás, miszerint a nők széles körű bekapcsolódását a foglalkoztatottságba és az anyaságot össze lehet egyeztetni. A 25 és 49 év közötti francia nők 80 százaléka munkavállaló. Másrészt az állam mindezt messzemenően támogatja. Az adórendszer támogatja, sőt segíti a gyerekes családokat. Az adót a családtagok száma szerint számítják ki, amibe a gyerekek is beletartoznak. Németországban jelenleg vita folyik a bölcsődék befogadószámának több százezres nagyságrendű megnöveléséről. Magyarországon, ha meg akarják állítani az évtizedek óta tartó népességcsökkentést, akkor aktív és intenzív családtámogatásra van szükség, ami nincs alárendelve a rövid lejáratú politikai taktikáknak. A budapesti kormány tanulmányozza inkább a francia módszereket, és ami jó és megvalósítható, azt itthon is bevezethetné. Ez sokkal hasznosabb és jövőbemutatóbb lenne, mint bizarr módon ázsiai tömegekkel játszadozni.

A szerző újságíró (München)