Olvasóinktól

Dr. Márkuj Erika Gabriella (Budapest): Orvosként, emberként nem bírom szótlanul végignézni a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet bezárását. Nem értettem, mi lehet az oka. Elmentem, és összeszorult a szívem a látottak miatt. Kilépve a második emeleti óriási teraszra hirtelen minden megvilágosodott. A gyönyörű kovácsoltvas korlát mögül Budapest egyik legszebb panorámája tárult elém. Ez lett hát a veszte ennek a nagy múltú intézménynek! Elanyagiasodott világunkban már szinte nem is csodálkozunk, amikor az ilyen teraszokra napernyők alatt játszó beteg gyerekek helyett milliomosok kerülnek. De van ennél rosszabb variáció is. Csak át kell nézni a másik oldalra: valaha ott a III-as belgyógyászat volt. Az elhagyott épületről most málladozik a vakolat. Ez vár vajon erre a kórházra is? Néhány év, és megtudjuk.

Vincze S. Tamás (Budapest): Járok-kelek a főváros forgalmasabb csomópontjain, és én is több helyen láttam az ominózus Kuncze-plakátokat. Nekem tetszettek a szellemes köszönetekkel együtt. Vitathatatlan ugyanis, hogy Kuncze Gábor tényleg tönkretett, elárult egy rendszerváltó pártot. Az SZDSZ ma egy kongó üresség: már rég nincsenek elvei, értékei, identitása és szellemisége; csak a megélhetési öt százalék iránti görcsös erőfeszítésekre futja. Ellenben a pártnak sikerült átlényegülnie és feloldódnia a sorozatos koalíciókban, sőt megértük, hogy napjainkra a törvénytelen rendőri erőszakot élteti és díjazza. Ebben a gyalázatos játszmában egyértelműen Kunczéé a fő felelősség. Amikor hajdanán, a Déli pályaudvar aluljárójában én is aláírtam a négyigenes népszavazást követelő ívet, nem gondoltam volna, hogy ez lesz a vége. Révész Mártíriusz, ugye, exelnök úr? Ez már csakugyan a politikai szemétdomb legalsó fertálya.