Szeretnék olyan országban élni…

Szeretnék olyan országban élni, ahol nem a volt kommunisták tanítják álnok, farizeus módon a jobboldali ellenzéket a demokráciára. Szeretnék olyan országban élni, ahol nem ugyanazok az újságírók, szerkesztők írják a cikkeket, akik a kommunisták idejében véres szájjal támadták az Egyesült Államokat és a nyugati demokráciát. Szeretnék olyan országban élni, ahol az ’56-os forradalom leverésében buzgólkodó volt miniszterelnököt nem akarják a legmagasabb állami érdemrenddel kitüntetni. Szeretnék olyan országban élni, ahol nem írt a „volt kommunista” honvédelmi miniszter egy Amerika-ellenes könyvet a HM alkalmazottak gyermekei számára.
Szeretnék olyan országban élni, amelyet nem raboltak ki és osztottak szét maguk között a kommunista rendszer vezetői. Szeretnék olyan országban élni, amelynek kormánya nem árusítja ki a nemzeti vagyon utolsó tartalékait, önös anyagi kapzsisága és kormányon maradásának finanszírozása érdekében. Szeretnék olyan országban élni, amelynek a rendőrei nem tapossák meg a nemzeti zászlót. Szeretnék olyan országban élni, ahol a főváros polgármestere nem tünteti ki azt a rendőrfőnököt, aki felelős volt törvénytelen eszközök törvénytelen bevetéséért.
Szeretnék olyan országban élni, ahol négy vagy öt rendőr nem rugdos össze egy már földre tepert, ellenállást nem tanúsító tüntetőt. Szeretnék olyan országban élni, ahol a miniszterelnök erkölcsi és politikai felelősséget vállal hazugságaiért, csalásaiért és pillanatok alatt eltűnik a közéletből. Szeretnék olyan országban élni, ahol az uralmon lévő két párt nem áll ki hazug, csaló miniszterelnöke mellett, így azonosulva annak politikai bűneivel. Szeretnék olyan országban élni, ahol a nagy posztkommunista párt nem csupán egy törpepárttal való nemtelen alkuval, és annak teljes kiszolgálásával tud csak kormányon maradni.
Szeretnék olyan országban élni, amelynek miniszterelnöke és külügyminisztere nem terjeszti a hamis antiszemita-veszélyt a világban. Szeretnék olyan országban élni, amelynek szocialista pártelnöke és pártos sajtója nem riogatja a 23 millió román inváziójával a népét. Szeretnék olyan országban élni, ahol a magyar miniszterelnök nem fogadja román kollégáit pezsgőspohárral a kezében Budapesten, hogy Erdély elszakadását ünnepelhessék. Szeretnék olyan országban élni, amelynek a miniszterelnöke és külügyminisztere nem söpri le az asztalról elszakított nemzetrészeink jogos autonómiatörekvéseit.
Szeretnék olyan országban élni, ahol a rendőrség minden aljas eszköz bevetését törvénytelennek tartja békésen ünneplők és tüntetők ellen. Szeretnék olyan országban élni, ahol a rendőrség nem nézi tétlenül randalírozók gyújtogatását és a közvagyon rombolását, csak mert a kormányfő politikai érdekei éppen úgy kívánják. Szeretnék olyan országban élni, ahol a rendőrség nem hajtja rá lovasrohammal és lezárt utcákkal a randalírozókat a békés gyűlésről hazafelé igyekvőkre, hogy azokat is nyugodtan verhesse.
Szeretnék olyan országban élni, ahol a kormány egy sebtében összetákolt, embertelen tervvel nem veri szét a társadalombiztosítást, hogy azt mindenáron profitérdekelt magánkézbe juttathassa. Szeretnék olyan országban élni, ahol nem a nyugdíjasokat fosztják ki, és csökkentik az általános életszínvonalat. Szeretnék olyan országban élni, ahol gazdasági nyomorúság idején nem kezdenek bele a minisztériumok épületeinek elkótyavetyélésébe. Szeretnék olyan országban élni, ahol a minisztériumok nem bérelt épületekben működnek.
Szeretnék olyan országban élni, amelyiknek nincs olyan rettenetes köztartozása, amelynek a kamatainak fizetésére is további kölcsönöket kell felvennie. Szeretnék olyan országban élni, ahol nem adogatják el a busásan jövedelmező ipari és kereskedelmi eszközöket. Szeretnék olyan országban élni, ahol a kormány nem szítja az antiszemitizmus-vádat alaptalan rágalmakkal és folytonos felemlegetésével. Szeretnék olyan országban élni, ahol a parasztság földtulajdonát védik, és nem játsszák át – busás haszonnal – a külföldi nagyvállalkozóknak.
Szeretnék olyan országban élni, ahol védik az élelmiszeripart az olcsó, mérgező, szemét, lejárt szavatosságú „élelmiszer” behozatala ellen. Szeretnék olyan országban élni, amelynek a kormánya nem veri szét a honvédséget. Szeretnék olyan országban élni, amely nem zárja ki magas tandíjakkal a szegény sorsú tanulókat a főiskolákról és egyetemekről. Szeretnék olyan országban élni, ahol a közalkalmazottakat nem pártkatonákból, hanem szakemberekből toborozzák. Szeretnék olyan országban élni, ahol a külügyminisztérium magyar érdekeket szolgál, tűzön-vízen keresztül.
Szeretnék olyan országban élni, amelyik nem játssza idegen kezekbe a nemzet vagyonából támogatott bankokat. Szeretnék olyan országban élni, amelynek kormánya nem áll szóba link off-shore cégekkel, amelyek csak a nemzet ellopott vagyonának a kimentésére szolgálnak. Szeretnék olyan országban élni, amelynek kormánya nem vásárol drága pénzen beszerzett vadászgépekre levegőben utántöltő berendezést, aminek semmi hasznát nem veszi a magyar légierő. Szeretnék olyan országban élni, amely fővárosának bebetonozott főpolgármestere elfogadta volna a 4-es metró megépítésére adott orosz ajánlatot, amit a szovjet tartozás fejében megépítettek volna. Szeretnék olyan országban élni, amelyik nem nyugszik bele a schengeni határok nemzetrészeit kizáró rendelkezéseibe, és azonnal (limitált) kettős állampolgárságot ad nekik.

A szerző könyvkiadó