A szocialista rombolás éve

Közleményben adta ország-világ tudtára az MSZP, hogy „2013 a rombolás éve volt”.

Aki rátekint a kommüniké címére, kivételesen csak egyetérteni tud velük. Mi más lett volna, mint permanens rombolás az a folyamatos támadászuhatag, amelyet az év elejétől lezavartak minden fronton, itthon és Nyugaton? Úgyhogy le a kalappal: mégiscsak van utódpárti önkritika. Aztán szemünk rátéved az iromány tartalmára, és árnyalódik a kép. Hisz megint jönnek az ismerős szitkok. Kicsit kopottasan, a sok ismétléstől fásultan, rekedtesen, ám bugyognak elő, egymás sarkát tapodják le nagy igyekezetükben a szocialista vádak. Ilyenformán a két eddig megjelent vádirat, amely a kabinet januári és februári rémtetteit eleveníti föl, az álbaloldali kampánytanácstalanság árulkodó dokumentumai.

Feltehetően folytatásos krimiről van szó, úgyhogy remegve várhatja a lakosság az értesítést, milyen újabb gyalázatosságok estek meg vele a 2013. év elejétől fogva. Itt van mindjárt a rezsicsökkentés. Elképzelni sem lehet nagyobb galádságot, hitvány emberellenes cselekményt, mint ha valakit megtévesztésül, hiszékenységét bűnös módon kijátszva jóval kevesebb pénz befizetésére köteleznek. Érzékenyebb idegzetűek levették a hangot televíziókészülékükön, amikor a második rezsicsökkentést jelentették be kormányzati svihákok. Arra a lelkiismeretlenségre, társadalomriogatásra meg egyszerűen lehetetlen mentséget találni, hogy nem átallottak nemrég azzal előrukkolni: lesz harmadik, szintén számottevő rezsicsökkentés is.

Nem véletlen, hogy az MSZP és áldozattársai grand guignolok, véres horrorszínművek műfajából kölcsönzik a rezsicsökkentésre az elrettentő rokon értelmű szavakat. Egyenesen rezsiháborúról írnak. Felróják, hogy a munkacsoport vezetője, Németh Szilárd szerintük „arról azóta is hallgat, hogy a rezsicsökkenés igazságtalan, hiszen a rászorulók helyett inkább a gazdagokon segít ez a hosszabb távon nem fenntartható intézkedés”. Úgy fogalmaznak: a rombolás éve a nagy rezsiátveréshez kapcsolódva kezdődött. Belegondolni is elborzasztó, minő káros mértékben ásta alá az egészségét a kisnyugdíjasoknak, szegényebb sorsú honfitársainknak, sokgyermekes családoknak az a csapás, hogy a náluk tehetősebbek is részesültek a tetemes rezsiredukcióban.

De javasolnánk néhány, az eddigieknél bombasztikusabb szlogent a lakosság fellármázására. Ilyesmiket: Jön a rezsirém! Kitör a rezsifrász! Lecsap a rezsisokk! Beköszönt a rezsirettenet! De miért kell leragadni a rezsi szónál? Vannak más kifejezések: áramárvész, gázársorvasztás, szemétdíj-megszorítás, veszélyes vízdíjapasztás. Ne feledkezzünk meg a többi pusztításról sem. Lerombolta a kormány az inflációt, a recessziót, és beindult a lerohasztó gazdasági növekedés. Hogy a négyes metró „felrombolásáról” és az államadósság lerombolásáról, az autógyár-bővítési, munkahely-teremtési rombolásokról és a közfoglalkoztatottak béremelésének álcázott rombolásról ne is szóljunk.

Azért óvatosabbak lennénk az MSZP és párttestvére, az Együtt–PM helyében. Nem biztos, hogy az emberek megszokták és megszerették a magas árakat, és undorral fordulnak el a ballib kormányok alatt fojtogatóra srófolt anyagi terheik könnyebbedésétől. Nem valószínű, hogy nyerő lesz az emberek szemében az a bejelentésük, miszerint hatalomra kerülésük esetén eltörölnének mindenfajta rezsicsökkentést. Vagy lehet, hogy csak elírták a szocialisták, és úgy értették: a műbaloldali tombolás éve volt 2013? Ez inkább fedné a valóságot.