Csak éppen a véleményük nem érdekel senkit (ha a hatalom mégis meghurcol valakit, kevésbé a vélemény tartalma miatt teszi, inkább az önálló véleményt alkotó bátorságért), a szavazatuk meg az égvilágon semmit nem számít. A demokrácia lényege az (lenne), hogy az emberek véleményéről érdemi vita folyik, s a rendszeresen leadott szavazatnak komoly tétje van. Ezért a bejáratott demokráciákban kialakult gyakorlat, hogy a véleménykülönbségek a diskurzus (nem hisztéria, nem tettlegesség) szintjén maradnak, és a választások tétje az, hogy két demokratikus erő közül melyik kap felhatalmazást programja megvalósítására. Olykor a baloldaliak (szocdemek, liberálisok, zöldek) társadalom- és gazdaságfilozófiája (magas adók, több szociális juttatás) érvényesül, máskor a jobbosok (kereszténydemokraták, konzervatívok, zöldek) irányíthatják az országot. (Alacsonyabb adók, munkahelyteremtés, a fogyasztás élénkítése.)
Persze, ilyen vegytisztán a példásan demokratikus társadalmakban sem zajlanak már a választások. De minden zavarukkal és torzulásukkal együtt több emberöltőnyi távolságra vannak a mai magyar gyakorlattól. Nálunk nem az a választások tétje, hogy melyik demokratikus erő kerekedik átmenetileg fölül, hanem az, hogy megmarad-e egyáltalán a demokrácia. Ami így, leírva elég szánalmas hülyeségnek tetszik, de tömeggyűléseken, delíriumos szónoklatokban maga a kínzó és megkerülhetetlen valóság. Mondhatni, azt akarják elhitetni a kortesek, hogy ez az utolsó alkalmunk szabadon választani, ha rosszul döntünk, érdektelen lesz a véleményünk, nem lesz súlya a szavazatunknak. De van (lenne) ennél rosszabb is. Szanyi Tibor szerint (akinek a véleménye rendszerint eget verő baromság, de mivel demokrácia van, mégis figyelmet kap) a választás tétje az, hogy a modern Európában akarunk-e élni, vagy az Orbán-féle Ázsiában. Csak mellékesen jegyzem meg, ha Szanyi jeleníti meg Európát, akkor nemcsak Pápua Új-Guineába vágyom, de elviselhetőbbnek gondolom Castro Kubáját, Idi Amin Ugandáját vagy éppen a jeti üldözött magányát is. Persze a Gyurcsány által vázolt Európa sem vonzóbb hely, mint a Szanyi-féle. Legjobb lenne, ha ketten mennének oda, s egymást boldogítanák.
Sok újdonság nincs az efféle „a kultúrát választjuk, vagy a barbárságot” típusú ijesztgetésben, hiszen már az első szabad választás kampányában alapkérdés volt a leendő lakhelyünk. Akkor Tamás Gáspár Miklós az Európa vagy Mucsa alternatívát állította fel, s mi tagadás, a magyar lakosság Mucsát választotta. Legalábbis TGM értékrendje szerint. A későbbi kampányokban Európa mindig lehetséges opció volt, míg Mucsa a Balkánra változott, Ázsia csak az idén vált a sajátosan magyar politikai turisztika célállomásává. Mindezekből az is következik, hogy eddig bárki nyerte a választásokat, az ország maradt a helyén. Baloldali győzelem esetén sem vonultunk diadalmenetben Európába (amúgy is ott voltunk és vagyunk), de jobboldali kormányok vezetésével sem kullogtunk át a Balkánra. (Esetleges ázsiai áthurcolkodásunk különösen zaklatott gondolatnak tűnik.)
A baloldaliak sokszor siránkoztak azon, hogy a jobboldaliak nem tartják őket magyarnak, kirekesztik őket a nemzetből. Ugyanakkor ők minden skrupulus nélkül kitagadják a magyar jobboldalt Európából. Hozzátéve, abból az Európából, amelynek értékrendjét, hagyományait, sajátos szemléletét ők elvetik. Így amikor azon hőzöngenek, hogy ők Európát választják, valójában szabadulni szeretnének tőle. A közelgő választás egyik tétje az, hogy ha átmenetileg is, de elhallgasson ez az Európáról vinnyogó hamis és idióta kórus. Csak egy röpke időre némuljanak el, mert hamarosan úgyis rázendítenek.
origo.hu
Mindenki csinálja, pedig rég betiltották: ön tisztában van ezzel a törvénnyel?
