Könyvtárnyi irodalom foglalkozik politika és erkölcs viszonyával, s az ebből eredő társadalmi problémák romboló hatásával. Úgy tűnik, a magyarországi jobboldal számára Zoltai Gusztáv a vártnál is nagyobb erkölcsi tehertétel, akinek minden nyilvános fellépése tiltakozó reakciókat vált ki a közvélemény jelentős részéből. Nem véletlen, hogy váratlan kinevezése még a Fideszhez közel állóknál is kiverte a biztosítékot. Nem valószínű, hogy Zoltai Gusztáv nélkül a miniszterelnöki hivatal a működésképtelenség határára sodródna, kormányzati megbízatása éppen ezért megmagyarázhatatlan. Valószínű, hogy a volt vidéki polgármester, Lázár János aligha igazodik ki a budapesti beágyazottságú zsidók egymás közötti harcában. Zoltai valószínűleg ebben segítheti a minisztert, bár a tanácsadó szavahihetősége enyhén szólva is megkérdőjelezhető. A Fidesz által a háttérből menedzselt Köves Slomó és az évtizedekig a Zoltai által vezérelt Mazsihisz közötti ellentétek mellett a politikai közéletben szereplő megélhetési zsidó személyiségek közötti ellentétek szinte követhetetlenek.
A fideszes politikusok évtizedek óta ide-oda sasszéznak, megpróbálnak mindenkinek megfelelni Charles Gatitól Soros Györgyön át az erkölcstelen, a magyar államot is beperlő és rágalmazó Ronald S. Lauderig. Az őt közelebbről ismerők szerint Zoltai erkölcstelen és gátlástalan alak, aki – már csak a múltja miatt is – nem játszhat közéleti szerepet egy magára valamit is adó demokráciában. Valahol Biszku Béla mellett van a helye. Zoltai a kommunista diktatúrában ávós pufajkásként, majd munkásőrként szolgált. Tagja volt az MSZMP-nek, de párttitkárként is működött. Ismerősei szerint besúgónak sem volt utolsó, zsidó származását gondosan titkolta, és egyetértett azzal a hivatalos kommunista véleménnyel, hogy Izrael egy megsemmisítendő imperialista ország.
1990 körül fedezte fel magában a baloldali, liberális zsidót, és különböző praktikákkal átvette a magyar zsidó hitközségek egyik vezető pozícióját. Közben gyorsan hívő lett. Megbuktatásával évtizedekig próbálkoztak különböző zsidó csoportosulások, de Zoltai mindig lekötelezett annyi zsidó vezetőt, hogy lényegében elmozdíthatatlannak bizonyult. Csak a Mazsihisznél 2014-ben elvégzett szigorú pénzügyi-gazdasági vizsgálat eredménye és a Carol Hore Mohn néven elhíresült transzvesztita Schwezoff Dávid körüli botrányok kényszerítették lemondásra. Ekkor tette az alábbi képmutató nyilatkozatot: „Számomra mint holokauszttúlélő számára a Magyarországon kialakult légkör olyan, amelyben nem kívánok a továbbiakban zsidó közösségi vezetőként részt venni.” Vajon mire célzott itt Zoltai? De az igazságot valószínűleg Heisler András, a jelenlegi elnök mondta ki: „Zoltai nincs abban a morális helyzetben, hogy (újra)induljon ”
Ennyire vállalhatatlan és visszataszító múlttal mindenki azt hitte, hogy Zoltai Gusztáv pályafutása véget ért, és mostantól beéri a Tóra tanulmányozásával. Ám az igazi meglepetés ekkor érte a közvéleményt: Lázár János minden erkölcsi, etikai normát félretéve, megtagadva pártja antikommunista és humanista voltát, miniszteri főtanácsadóvá nevezte ki Zoltait. Lázár, mint a sikeres pragmatista-karrierista politikusok általában, valószínűleg mélyen megveti az erkölcsi szempontok érvényesítését a politikában. De ezzel az intézkedésével túllépett minden határon, mert a politika világa sem tagadhatja meg az erkölcsi kategóriák érvényességét.
Éppen ezért Lázár Jánosnak – az egész jobboldal, valamint a saját érdekében is – azonnal menesztenie kell Zoltai Gusztávot! Ezt kívánja a világ erkölcsi rendje.
Igen változatos a miniszterhelyettesi magasságokban szolgáló L. Simon László múltja is, aki tehetséges író, költő, kultúrfilozófus, kiváló menedzser, sikeres gazdálkodó és vállalkozó. Ráadásul – mint kiderült – mindenből megpróbál pénzt csinálni. A miniszterelnökségi államtitkár legutóbb a borai mellé sárgabarackmagot is kínált. Az ökológiai gazdálkodásból származó magot állítólag rákellenes, méregtelenítő, májtisztító és látásjavító hatása miatt ajánlott fogyasztani. Legalábbis L. Simon szerint, mivel ezeket az állításokat egyetlen tudományos vizsgálat sem igazolta, emiatt maga a hirdetés lényegében törvénytelen csalás: ilyen alaptalan feliratokat szigorúan tilos emberi fogyasztásra szánt termékeken elhelyezni.
Az ügy nyilvánosságra kerülése után L. Simon a szokott módon reagált: először letagadta, hogy bármi köze lenne a saját cégéhez, de később engedett a valóság nyomásának. Az ügy pikantériája, hogy L. Simon borászatának csodaszere állítólag azért nem került árusításra, mert elromlott a barackmagtörő gép. Ennek azért van óriási jelentősége, mert szakértők szerint a sárgabarackmag nagyobb mennyiségű és rendszeres fogyasztása mérgezést okoz. Mint látható, az ügyeskedéshez szerencse is kell. Valószínűleg e történet miatt közölte nemrég Lázár János, hogy azt tartaná szerencsésnek, ha a miniszterek és államtitkárok megszabadulnának gazdasági érdekeltségeiktől, amikor kormánytagok lesznek. Ezt később közleményben is megerősítette. A fent említett személyek kétségkívül korunk hősei, akik a saját érdekeik mentén mindig pontosan fel tudják mérni, hogy kik a segítőik és kik az ellenségeik.
De mi van az ország érdekeivel?
A szerző politológus
