Egy interjú margójára

A Magyarországi Kopt Ortodox Egyház plébánosának levele a megbocsátás reményében.

Először is bocsánatot kérek, és mélységesen bánom, amiért muszlim testvéreimet bántódás vagy sértés érte a félreértések következtében. Másodszor: szeretném hangsúlyozni, hogy minden vallás a békére és a szeretetre int, és az emberiséget a lehető legmagasabb szintre szeretné emelni. Harmadszor: szeretném kiemelni, hogy az iszlám vallás az emberek közötti önmérsékletre és megbocsátásra szólít fel. Továbbá minden felekezetben vannak fundamentalisták, akik olyan szent szövegekhez folyamodnak, amelyeket képtelenek igazsághíven megmagyarázni, s ekkor jelennek meg a szélsőségesség különböző formái. Az egyiptomi elnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi éppen ezért fordult hozzánk, teológusokhoz és vallási vezetőkhöz, hogy a prédikációkat újszerűen fogalmazzuk meg. Minden tiszteletet adjunk meg a szent könyveknek, utasítsuk el a vallásgyalázás mindenfajta formáját és e szent szövegek jelentőségének bármiféle lekicsinylését. Mert aki bármelyiket gyalázza, valójában azt nézi le, aki a földre küldte e szent szövegeket, amelyek előírásait be kell tartanunk. A negyedik fontos dolog, amit mondani szeretnék: az iszlám történelem és az iszlám civilizáció minden tiszteletet és csodálatot megérdemel, mert része a kortárs történelmünknek. Egyiptomi–kopt–muszlim kultúránk nagyon gazdag, és az egész emberiségnek fényforrást jelent. Az iszlám kultúra a keresztény és a zsidó kultúrákat befogadta és elismerte, amivel azoknak tartozik.

Az ötödik fontos dolog: a kétezer éves kopt ortodox keresztény egyház fennmaradásának legfőbb oka – Isten gondviselésén túl – az, hogy nemzeti és nem politikai alapokra támaszkodik, a haza szeretetére épül, kezdve a kolostorokon át a templomokig és a mecsetektől a sejkségekig. A szentírás üzenete: „szeresd felebarátodat, mint önmagadat” érvényes, mert ha valaki elmegy a Sínai-félszigetre, látja, hogy a muszlim katona alig különbözik a kereszténytől, mindannyian a hazáért harcolnak az élet ellenségei ellen. Ahogy azt is látja, hogy az arabok is részt vesznek a terrorizmus és az Iszlám Állam elleni harcban, s ezt a jelenséget és példát az egész világon látni kell.

Hatodik pont: ami a menekültproblémát illeti, nincs más választásunk, mint Krisztus tanácsát megfogadni, amely az emberek szeretetére szólít fel még akkor is, ha egyesek közülük valójában az ellenségeink. Ha a rászoruló a testvérem és nem ellenségem, akkor hogyne segítenék neki, és ha ezt a tanácsot betartottam, akkor hogy érne bántódás ezek után? Hiszen maga Isten véd meg engem, ezért mondom: fogadd meg a tanácsot, és ne félj. „A szeretetben nincs félelem. A tökéletes szeretet kizárja a félelmet” (János első levele 4:18).

Végül pedig elfogadtam a tolmács bocsánatkérését jóindulatáért, tapasztalatlanságáért, az egyiptomi dialektus gyenge ismeretéért. Úgy érzem, sokakat megsértett a nevemben. Bocsánatot kérek a testvéreimet ért sértésért, elvégre az egyház szerepe az egész világon a közösségépítés, és nem a szétválasztás, a szeretet hirdetése, és nem a gyűlöletkeltés, a szent könyvek felmagasztalása, és hogy ne fogadjunk el eltérő megnyilatkozást. Harcoljunk együtt a gonosz ellen, gyújtsuk meg a szeretet és az együttműködés gyertyáit világszerte, emeljük meg az ember értékét, akinek Isten méltóságot adott. Segítsük a rászorulókat, a gyászolókat, a sértetteket és az elnyomottakat, elvégre ez a vallás valódi lényege. Ez alkalommal szeretném jókívánságaimat kifejezni összes muszlim testvéremnek az Íd al-adha vallási ünnep alkalmából.