Magyar összefogás Kárpátalján

Egymást érő mozgósítások, gazdasági válság, reménykeltő decentralizációs tervek.

Nemcsak a katonaság elől menekülnek a kárpátaljaiak, hanem az egyre nehezebbé váló életkörülmények elől is. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke egy interjúban arról beszélt, hogy Ukrajna – Moszkvát is meglepve – nem omlott össze az első csapás súlya alatt, képes tartani a mostani frontvonalat, de az ország csődközeli helyzetben van, s csak a nyugati kölcsönöknek köszönhető annak eddigi elkerülése. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap olyan feltételeket követel a támogatások fejében, amelyek rendkívüli módon megnehezítik az ukrajnai polgárok életkörülményeit. A KMKSZ vezetője úgy véli, az állandósult megszorítások szociális robbanáshoz is vezethetnek, különösen a téli időszakban, amikor a lakosság jelentős része képtelen kifizetni a számláit.

Bár az idei év első felére vonatkozó adatok szerint az elmaradt munkabérek összege Kárpátalján és Csernyivci megyében a legalacsonyabb, a bérhátralék Ukrajna-szerte egyre nő. Hennagyij Moszkal, a megyei közigazgatás vezetője nagyon kritikusnak ítélte Kárpátalja gazdasági, pénzügyi helyzetét. Az elmúlt tíz évben egyetlen komolyabb beruházás sem valósult meg, az ipari termelés az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 16 százalékkal csökkent. A gazdasági visszaesés mértéke rohamosan növekszik. Az építkezés, az export, az import, a kiskereskedelmi forgalom egyaránt 20-40 százalékkal rosszabb mutatókkal bír a tavalyiaknál. Kárpátalján közel kétszer annyi nyugdíjas él, mint foglalkoztatott személy.

Hosszú távon talán gazdaságilag is javíthat a kárpátaljai helyzeten az a decentralizációt célzó alaptörvény-módosítási tervezet, amelyet a törvényhozás első olvasatban elfogadott, s amely nagyobb önrendelkezést biztosít a helyi közösségeknek. A februárban megkötött minszki megállapodás egyik feltételeként megfogalmazott alkotmánymódosítás kiverte a biztosítékot a szélsőjobboldalnál, a parlament előtti tüntetés halálos áldozattal járó összecsapásokba torkollott. Az agresszív ellenállást látva a kérdés ezúttal is az, hogy amennyiben a jogi feltételek létrejönnek, a gyakorlatban megvalósul-e az elképzelés. Érdekükben áll-e a végrehajtása a helyi oligarcháknak, s ha igen, meg tudnak-e egyezni az újfajta leosztást illetően? A javaslat szerint számos hatáskörrel ruházzák fel a helyi közösségeket, s megfelelő mennyiségű költségvetési forrást is biztosítanak számukra.

Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy miután az átalakítás a közigazgatási egységek méretének növelésével járna együtt, a kisebb települések elveszítenék adminisztratív önállóságukat, ami könnyen a leépülésükhöz vezethet. Bár az önkormányzatok önkéntes egyesüléséről szóló, korábban elfogadott törvénybe az a kitétel is bekerült, miszerint a közigazgatási átalakítások során figyelembe kívánják venni a különböző régiók etnikai, nyelvi, kulturális és egyéb sajátosságait, nagy tétekben kevesen fogadnának annak a tervezett magyar többségű járásnak a létrejöttére, amelyhez 114 település tartozna, s a lakosság mintegy 70 százaléka lenne magyar. A beregszászi járási tanács a maga részéről mindent megtett az elképzelés érdekében: az államfőnek, a kormánynak és a parlamentnek is elküldte igényét, hogy a tervezett közigazgatási reform során Kárpátalján hozzanak létre egy Beregszász központú, magyar többségű járást.

Az ukrán–orosz háborús helyzet és a felerősödött ukrán nacionalizmus közepette üdítően jó hír Kárpátaljáról, hogy az eddig egymással éles harcban álló két magyar párt megállapodott az október 25-re kitűzött ukrajnai helyhatósági választásokon folytatandó együttműködésről. A KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös listát állít a megyei közgyűlési megméretésen, a jelöltek személyéről paritásos alapon (50-50 százalék) dönt a két szervezet. Miután a bejutási küszöb öt százalék, és a választáson nem indulhatnak pártszövetségek, csak pártok, a jelöltek a KMKSZ színeiben fognak megmérkőzni. A megállapodáshoz elengedhetetlen volt az UMDSZ elnökének távozása. Gajdos István – aki szoros kapcsolatokat ápolt az MSZP-vel, és a végsőkig kitartott a megbuktatott oroszbarát Viktor Janukovics ukrán államfő mellett – június végén mondott le a pártelnöki tisztségről.

A mostani megállapodás értelmében a két szervezet mindent megtesz azért, hogy közöttük valamennyi magyarlakta közigazgatási egységben választási együttműködés jöjjön létre. Ha a terv megvalósul, az egy olyan régen látott magyar politikai siker lesz Kárpátalján, amely reményt és erőt adhat a közösségnek a jelenlegi drámai események közepette.