Mi, magyarok 2010-ben úgy határoztunk, hogy minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk – olvashattuk a bevándorlással foglalkozó nemzeti konzultációs kérdőív bevezetőjében. Könnyű lenne ironizálni azon, hogy ezek szerint elég kevés fontos kérdés került a kormány asztalára az elmúlt öt évben, hiszen egy kezünkön meg tudnánk számolni, hány hasonló ívet kaptunk 2010 óta. A kérdés azonban természetesen nem az, milyen gyakorisággal zajlik nemzeti konzultáció, mert – szemben például a népszavazással – annak célja nem az emberek véleményének kikérése, hanem inkább az, hogy válaszokat adjon a szájukba. G. Fodor Gábor nagy karriert befutott kifejezésével élve „politikai termékről” van szó, amelynek hasznát elsősorban politikai szempontból lehet megítélni. S a jelek szerint a Fidesz sikeresnek tartja ezt a műfajt: Rogán Antal korábban bejelentette, hogy nemzeti konzultációs központot fog létrehozni az általa vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezetén belül.
Ennél jóval fontosabb kérdés, zajlik-e érdemi konzultáció a kormány nagy horderejű döntéseinek előkészítése során. Ahhoz persze, hogy erre választ tudjunk adni, előbb azt is meg kell mondanunk, kit tekintünk a konzultáció megfelelő alanyának. Bármilyen szépen hangozzék is, a gyakorlatban teljesen elképzelhetetlen, hogy egy kormány rendszeresen kikérje az állampolgárok véleményét minden lényeges döntés előtt. Sokan hivatkoznak a svájci példára, de be kell látni, hogy a fejlett demokráciák sorában az alpesi ország a szabályt erősítő kivétel, és ott sem lehet minden ügyben népszavazást tartani (az alkotmány korlátokat szab például a költségvetést vagy az adórendszert közvetlenül érintő kérdéseknek). Erről szól a képviseleti demokrácia: azért hatalmazzuk fel a kormányt, hogy az hozza a döntéseket. Persze az sem árt, ha a választópolgárnak van némi előzetes fogalma arról, milyen lépéseket tervez egy politikai erő, ha hatalomra kerül. Lehetett-e például számítani arra, hogy a Fidesz–KDNP vasárnapi boltzárat vezet be? Ez jól láthatóan nem tartozott a fontos kérdések közé, amiről kikérte volna az emberek véleményét, de még csak nem is kötötte az orrukra, hogy újrázása esetén ilyesmire készül.