A német nyugdíjas dilemmája

Segíthet-e a tömeges migráció a világ leggyorsabban öregedő társadalmán?

Tudjuk, hogy a német a világ egyik leggyorsabban öregedő társadalma, és az utóbbi időben sokszor hallottuk, hogy úgy kell nekik a migráció, mint egy falat kenyér: fiatal, életerős munkavállalók jönnek, akik azonnal munkába állva még hosszú évtizedekig befizetnek a nyugdíjkasszába, eltartva így az elöregedő németeket. Úgy tűnik azonban, homokszem került a gépezetbe: hiába kerestem, sehol sem találtam arról statisztikát, hogy a tavaly az országba érkezett csaknem egymillió migráns közül hány lett időközben járulékfizető.

Magyarországról ugyan furcsának tűnik, de Németországban is sok a kisnyugdíjas, és tömegek rettegnek az öregkori szegénységtől. Nekik némiképp meghökkentő tanácsot adnak a szakértők: költözzenek keletre! Például Magyarországra, ahol alacsony az árszínvonal, de elfogadható az egészségügyi ellátás. Vagy Bulgáriába – ott még jobban élhetnek a nyugdíjból, igaz, ha orvosra van szükségük, szerencsésebb hazalátogatniuk.

A fentiek fényében egészen különös ízt kap a következő hír: az új német polgári védelmi koncepció azt javasolja a lakosságnak, hogy felkészülve a terrorveszélyre és egy esetleges katasztrófahelyzetre, halmozzanak fel otthon tíz napra elegendő élelmiszert és öt napra elég ivóvizet. Ilyen jellegű tanácsra a hidegháború óta nem volt példa – most azt is javasolják, hogy mindenki tartson otthon elemlámpát, gyertyát, gázpalackról üzemeltethető konvektort, valamint megfelelő mennyiségű gyógyszert.

Ugyan a német kancellár visszautasította azt a feltételezést, amely szerint összefüggés lenne a megnövekedett terrorveszély és a muszlim menekültek beáramlása között, erről egyre többen mernek beszélni. Erősödnek a félelmek a radikalizálódó Törökország és a hárommilliós németországi török kisebbség kettős lojalitása miatt is. Ankara képezi és támogatja ugyanis a németországi imámokat, így nem csoda, hogy többségük nem ismeri a befogadó ország kultúráját, és nem beszél németül sem. Talán nem véletlen, hogy a németországi törökök többségükben Erdogan hívei – a legutóbbi török parlamenti választáson hatvan százalékuk az AKP-ra szavazott. Ma már ott tartunk, hogy immár a legtekintélyesebb német üzleti napilap sem félt Angela Merkelt „török kollaboránsnak” nevezni, bírálva a kancellár kiállását Erdogan mellett.