A népszavazás a fentiek nélkül is veszélyes fegyver lehet egy ilyen fajsúlyú döntésnél. Hamburg éppen ugyanezen olimpia és paralimpia rendezéséért szállt volna harcba, ám a helyiek tavaly november 29-én ügydöntő népszavazáson úgy határoztak, hogy nem támogatják a város pályázatát, mert féltek a gazdasági következményektől, a hatalmas kiadásoktól és attól, hogy mindez veszélybe sodorhatja a kikötőváros lakóinak jövőjét. De ott van Oslo példája is, ahol egy szinte biztosra vehető téliolimpia-rendezés azért hiúsult meg, mert a város lakóinak csak 55 százaléka támogatta a pályázatot, és a városvezetés ezt kevésnek ítélte.
Objektív döntésről aligha beszélhetnénk egy olimpiáról szóló népszavazáskor, mondjanak bármit a gazdasági szakemberek: számos világverseny elképesztően magas színvonalú megrendezésével bizonyítottuk már, igenis képesek lennénk a teljes sportvilágot vendégül látni. Gazdaságunk megélénkülne, nyereségünk – elsősorban a turizmusból adódóan – nemcsak anyagilag, hanem az országimázs tekintetében is számottevő lenne, az infrastrukturális befektetések pedig középtávon megtérülnének. Az ellenzők fő érve az, hogy az ezermilliárdokban mérhető összegeket – amelyek természetesen folyamatosan nőnének a csillagos égig – másra is költhetnénk: oktatásra, egészségügyre, a szakadozott szociális háló befoltozására.
Ráadásul a két riválishoz – Párizs és Los Angeles – képest mindenben el vagyunk maradva, ahogy ezt nemrég egy magyar sportdiplomatának, a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség főigazgatójának a nyilatkozata is megerősítette. Ádámfi Attila ugyanis mindkét városban járt nemrég, és azt tapasztalta, hogy míg a korábban egyaránt két-két olimpiát sikeresen megrendező Párizs és Los Angeles akár holnaptól készen áll lebonyolítani a nyári játékokat, addig jelenleg egész Magyarországon nincs olyan létesítmény, amely alkalmas lenne bármely versenyszám olimpiai szintű befogadására. Az első ilyen még épül: a 2017-es vizes vb igencsak impozánsnak ígérkező uszodakomplexuma. Igaz, tervek, elképzelések már vannak, makettben verjük a világot, ugyanakkor például a paralimpiához elengedhetetlen akadálymentesítés még nem áll sehogy. A Magyar Paralimpiai Bizottság előzetes kalkulációja szerint tízezer mozgássérült vendég érkezésére számíthatunk sikeres pályázat esetén 2024-ben, és jelenleg mindössze ötszáz akadálymentes férőhely van a budapesti szállodákban, míg a hármas metró vonalán két akadálymentes állomás.
