Jó pár éve már, hogy egy péntek esti sörözés végén a VIII. kerületi Aurórában kötöttem ki. Korábban is tudtam, hogy itt az egy négyzetméterre eső civil aktivisták száma kettő, mégis meglepett, amikor minden teremben a közélet ifjú titánjaiba botlottam. Azt viszont akkor még nem sejtettem, hogy valójában Soros-ügynök álcivilekkel fogok találkozni, akik fűvel kínálnak, illegálisan mérik ki nekem a fröccsöt, és még a húsz négyzetméteres építési limittel sincsenek tisztában. Szerencsére most, évekkel később a kerület kapcsolt, és azonnali hatállyal bezáratta a klub büféit. Kocsis Máté polgármester, mint mindig, most is a legigazibb problémák ütőerén tartja ujját. Neki mindig van egy jó ötlete. Ki ne helyeselte volna, amikor drogtesztet akart újságíróknak? Vagy amikor súlyos összegekkel szerette volna büntetni a 14 évnél idősebb játszótérhasználókat?
Persze mint az eddigiekből is kiderülhetett, nem voltam gyakori látogatója a szórakozóhelynek. Az ideológiai alapú kocsmázásért és az utcai harcokért sem lelkesedem túlzottan. Márpedig tény, Kocsis Máté regnálásának sokadik évében is egyfajta kaland végigmenni a Népszínház és a Bérkocsis utcákon, főleg sötétben. Az ember, ha teheti, nem merészkedik ide, elég naponta kétszer átszelni villamossal a Hős utcát. Szerencsére a helyzettel tisztában van a polgármester is, így most igyekszik elérni, hogy aki nem ott lakik, annak tényleg ne kelljen betennie a lábát a környékre.
Külön megnyugtató, hogy miután egy szombat esti razzia során néhányaknál gyanús anyagokat találtak, gyorsan bezárták az egész Auróra Kioszkot. Viszont nem kéne itt megállni. A 888 munkatársa nemrég például arról panaszkodott egy koncertbeszámolónak álcázott általános iskolás fogalmazásban, hogy a Budapest Parkban „rommá szívott tizenévesek” ugráltak előtte. (Szegény tudósító meg is fogadta, hogy a kólamámor elől legközelebb a VIP-be menekül.) De a problémát észlelhettük már számos másik helyen is. Miként üzemelhetnek ezek után Budapesten kocsmák és közösségi házak?
