Szerkesztőségünk szorosan figyelemmel kíséri az ilyen, önmagukon túlmutató ügyeket, és értelemszerűen számítunk a rendőrség segítségére is, lévén a hiteles tájékoztatás, az ügyek hátterének feltárása közös cél. Ehhez képest sajnálatos módon rendszeresen belefutunk abba, hogy a rendőrség flegma, átgondolatlan, lekezelő válaszokat küld, kizárólag írásban, a nyilatkozó megnevezése nélkül. Például az orosz motorosokkal kapcsolatban kollégánk megkérdezte, hogy 1. a BRFK-nak tudomására jutott-e az eset? 2. Tervezik-e az üggyel kapcsolatban büntetőeljárás megindítását, és ha igen, milyen jogcímeken?
3. Ha külföldi állampolgárok követték el a magyar Btk. szerint szankcionált cselekményeket, őket hogyan tudja elérni, szankcionálni a BRFK? A Budapesti Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztályának válaszai ezek voltak: – Igen. – Nem. – Lásd fenti válaszunk.
Nem jutottunk sokkal előrébb a másik két, példaként kiemelt ügyben sem. Amikor a villamosokon történt támadások kapcsán megkérdeztük, mit akar tenni a rendőrség azok visszaszorítására, válaszuk ennyi volt: „Kérjük, kérdését pontosítani szíveskedjék, a tekintetben, hogy hol fordulnak elő rendszeres támadások.” Az állatkínzásos ügyben legalább annyit sikerült megtudnunk a BRFK-tól, hogy a felderítések sikerességéről nincs statisztikájuk. Megkérdeztük azt is: „Zajlik-e szakmai egyeztetés akár a jogalkotókkal, akár szakmai szervezetekkel az állatkínzásos ügyekben?” Mire a válasz ennyi volt: „Igen.”
Néhány tényt azért érdemes leszögezni. Így például azt, hogy amikor a sajtó információt kér, akkor bármely állami szerv illetékese nem szívességet tesz azzal, ha korrektül válaszol, hanem törvényi kötelezettségének tesz eleget. Az újságíró sem önmaga szórakoztatására tesz fel kérdéseket, hanem azért, mert ezzel alapesetben a közérdeket szolgálja.













Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!