Nehéz teher a paranoia. Különösen nagy a baj akkor, ha egy ország értelmiségének jó részét érinti. Most nem a hazai sorosozásról akarok írni – hanem a bukaresti elit egyre nagyobb részét elöntő kollektív üldözési mániáról, a magyarfóbiáról, a kommunista örökséget levetni képtelen mentalitásról.
A bolond gondolatok egyik műhelye az Adevarul napilap blogja. Szeptember elején maratoni hosszúságú elemzés készült arról, hogy Oroszország szerepvállalása és Orbán Viktor narcizmusa eltünteti a térképről Romániát, ráadásul Bukarest politikája egyre kevésbé hatékony Magyarországgal szemben. Pedig jövőre kiváló alkalom adódna a történelmi kibékülésre – vélik a szerzők –, az 1918-as nagy egyesülés centenáriumán „együtt ünnepelhetett volna Bukarest és Budapest”. Mármint Erdély elcsatolását. Bukarestben tényleg nem értik, hogy ez miért okoz nehézséget a magyaroknak.
A zavaros és több ténybeli tévedést tartalmazó elemzést a bukaresti tudományegyetem professzora és a szintén fővárosi műegyetem adjunktusa jegyzi. A tanulmány fő következtetése, hogy Magyarország mindenből kiszorítja Romániát: bojkottálja a dunai kereskedelmi forgalmat; eléri, hogy Ferenc pápa ne látogasson el jövőre az országba; ezenfelül Oroszország segítségével energetikai offenzívába kezdett. Ezek után következett az ukrán nyelvtörvény és a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Középiskola ügye, amelyet sikerült a következőképpen összefoglalni egy frappáns címben: „Miközben Magyarország egyetlen magyar középiskoláért fenyegeti Romániát, Ukrajnában az összes román iskolát bezárják, Bukarest meg azt mondja, elégedett!”
A nemzetközi fejlemények is mind nyomasztják a román érdekek sérelmei miatt aggódókat: a kurdisztáni népszavazás, a katalán autonómiatörekvések is Románia ellen dolgoznak, hiszen azok sikere esetén vérszemet kaphatnak a romániai magyarok. „Az ősz feszültebbnek ígérkezik, mint ahogy azt el tudnánk képzelni, a létünkben megrázkódtatást okozni készülő események pedig valamivel közelebb vannak, és csak látszólag kevésbé rémületesek, mint az észak-koreai nukleáris válság” – fogalmazza meg rémálmait a szerző, aki szerint Romániát közvetlenül érinti Katalónia elszakadása, mert a nyugati szomszéd, vagyis Magyarország „dicsőséges múltjának démonaival szembesül, amely a magyar etnikumú régiókban létező irredenta tendenciákat táplálja. ( ) Nem Budapest lesz az egyetlen, mely kihasználja Katalónia mérgező precedensét, és nem csupán Romániával szemben, de minden bizonnyal az első lesz” – figyelmeztet Diana Rusu.
Aki azt gondolná, hogy mindez néhány elborult elméjű ember hőzöngése, olvassa el a Cotidianul napilap írását a Román Tudományos Akadémia pénteki közgyűléséről. Az ország tudományos elitje kiborult, mert a Cotroceni-i Palotából odaszóltak: távolítsák el a honlapjukról azt a februári felhívást, amelyet nyolcvannégy akadémikus írt alá. Külön bukét ad a történetnek, hogy ez egy álhír nyomán született. Az év elején Romániában elterjedt, hogy Vlagyimir Putyin után pár héttel Donald Trump amerikai elnök is Budapestre látogat, és a három politikus a régió újrafelosztásáról is tárgyalni fog – Románia kárára. Az akadémikusok a szellemiségében és retorikájában is a Ceausescu-időkre emlékeztető felhívásukban egységre szólították fel a román nemzet tagjait és az állami intézményeket, mégpedig az ország területének védelmében és az autonómiatörekvésekkel szemben. A jó hír, hogy Klaus Johannis elnök még nem veszítette el a józan eszét. A rossz, hogy az akadémikusok az elnöki palotából érkező telefont nem jóindulatú figyelmeztetésnek, hanem a gyászos kommunista korszakra emlékeztető gesztusnak fogták fel.
„Külpolitikai téren Magyarország alaptalanul felfújt ürügyekkel csuklóztatja Romániát, Ukrajna pedig semmibe veszi a kisebbségeket, a románt is beleértve, ami kiemeli a felhívás rendkívül időszerű jellegét” – írja a Cotidianul.
Talán nem véletlen, hogy ezek után egy Militianul (magyarul: Rendőr) nevű videoblogger egy multicég székelyudvarhelyi áruházának parkolójába ment, hogy nyitás előtt miccset, faszénen sült kolbászkát követeljen magának. A térfigyelő kamerák felvételei szerint az illető háromszor is odament a pulthoz, így tudott rejtett kamerával annyi nyersanyagot leforgatni, hogy manipulatív módon megvágva azt állítsa: azért nem szolgálták ki, mert román. Tiszta Kusturica: egy német multi nem adott félig nyers balkáni kaját egy románnak, mert nem tudott magyarul.
Az „Idegen a saját hazámban” nagyot ment a román központi médiában és a közösségi oldalakon (két hét alatt 1,1 millióan nézték meg), és bár a romániai diszkriminációellenes hatóság is megállapította, hogy a vevőt nem érte jogsérelem, a többségi nemzet tagjai bizonyítottnak vélik: a magyarlakta megyékben nem szolgálják ki a románokat.
