Büszke lehet magára Orbán Viktor miniszterelnök és a kampányguru Habony Árpád. Többéves gyűlöletkampányuk elérte a kitűzött célt, ma már nyoma sincs a magyaros vendégszeretetnek, amelyre sokszor hivatkoznak a turisztikai kiadványok. Az elmúlt hetek két eseménye is mutatja: valósággá vált, amivel eddig elméleti lehetőségként számoltunk nagyon sokan. Így lett országszerte ismertté Őcsény község neve, miután egy ottani falugyűlésen a résztvevők egy része emberi mivoltából kivetkőzve tiltakozott az ellen, hogy „migráncsokat” nyaraltasson egy érdekvédelmi szervezet a faluban található panzióban. Jól mutatja az indulatok erejét, hogy a panzió tulajdonosát halálosan megfenyegették, autóját megrongálták.
Utóbb olyan vélekedések is napvilágot láttak, hogy nem is helybéliek voltak a hangadók, hanem Szekszárdról érkeztek idegenek a hangulat elmérgesítése céljából. Akár igaz ez a vélekedés, akár nem, kétségtelen, hogy nem egyedi jelenségről van szó. A Medián e témában készült felmérése szerint ma hazánkban a legjobban a migránsoktól, azután Soros Györgytől, a harmadik helyen a külföldről finanszírozott civil szervezetektől félnek. Tehát kevésbé aggódnak az alulfinanszírozott egészségügy és oktatás miatt, vagy hogy lesz-e olyan nyugdíjuk, amelyből tisztességesen élhetnének időskorukban. Mindezek ismeretében levonhatjuk a következtetést: sikeres volt az agymosás. A gyűlöletkampány megmutatta a célpontokat, és az elmúlt időszakban kiépített-felvásárolt médiabirodalom, kiegészítve a plakátkampánnyal, egyszerűen lehengerelte a józan észt.
Több tény is mutatja: a fideszes gyűlöletbrigád nem hagy egyetlen apró rést sem a hálón. Hatalmas összeget költött a közmédiára, amely zászlóshajója ennek a gyűlöletkampánynak. Jó példája ennek, hogy a sportadón is folyamatosan egyperces migránshíradóval bosszantják a sportrajongókat, akiknek a legkevésbé sem hiányzik ez (nem véletlen, hogy nem fideszes hírcsatornákat néznek). Ezenfelül állami banktól fölvett hitelből vásárolta meg az egyik kereskedelmi tévét a filmügyi kormánybiztos, és csaknem ilyen jelentőségű volt a megyei sajtó megszerzése is. A vidéken élők ezeket a lapokat olvassák, sokkal inkább, mint az országosokat. Lassan meg sem lehet számolni, hányféle nyomtatott újság került Fidesz-közeli kézbe, illetve hányat alapítottak a kormánypárthoz köthető emberek vállalkozásai. A Népszabadságot meg egyszerűen megszüntették, miközben megszerezték a portfóliót.
Hogy egyetlen ellentétes vélemény se jelenhessen meg, attól sem riadtak vissza, hogy kétharmados törvényt feles döntéssel módosítsanak, amikor nekik nem tetsző plakátok jelentek meg. A legfrissebb hír szerint a reklámkiadványokat terhelő környezetvédelmi termékdíjat környezetvédelmi okokra hivatkozva 35 százalékkal megemelték, hogy ellehetetlenítsék az ellenzéki pártok kampányát. Az csak hab a tortán, hogy ezzel párhuzamosan a kormánykiadványokat mentesítenék a megnövelt termékdíj megfizetése alól. Végül – ez is a legutóbbi napok eseménye – miután Botka László lemondásával gyakorlatilag eltűnik a baloldal, az egyetlen talpon maradt ellenfél, a Jobbik vegzálásába kezdtek, megszüntetésével fenyegetőznek, mondván: a párt nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének.
Meg kell állapítani, kiváló munkát végeztek a Fidesz kampánystratégái. Megtalálták azokat a célpontokat, akiket hajlandók gyűlölni a magyarok, illetve akiket kellőképpen félelmetesnek találnak ahhoz, hogy már csak az Orbán Viktor vezette Fideszben bízhassanak, aki aztán meg tudja menteni őket a rémületes ellenségtől. Ráadásul az egyetlen Jobbik kivételével sikeresen bomlasztották és tüntették el az ellenfeleket.
Elgondolkodnak-e azon a fideszes vezetők, különösen Orbán Viktor, hogy ha már ilyen hatékonyan működik a kampánystratégiájuk, akár pozitív üzeneteket is közvetíthetnének az emberekhez? Hogy jóra is fölhasználhatnák a sok milliárd forintból fenntartott rendszert?
A kérdés persze költői annak ismeretében, hogy a kormányfő az Őcsényben történteket elemezve is azt mondta, nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket az emberek, mert sokat hazudoztak már nekik migránsügyben. A nyilvánvaló törvénysértésekről egy szót sem szólt. Pedig ha államférfi lenne, azt is mondhatta volna, megérti az őcsényiek félelmét, de felhívja a figyelmet arra, hogy szó sincs migránsokról, az országot és Európát leigázni akaró gazdasági menekültekről. Hanem a magyar állam – értsd: maga Orbán Viktor – által oltalom alá vett emberekről van szó ez esetben, akik életüket mentve menekültek hozzánk. Azt is megemlíthette volna, hogy mélységesen elítéli a panziótulajdonos elleni tetteket. De nem tette. Miért is tette volna? Hiszen akkor talán fény gyúlt volna az emberek fejében.
