A Liget-projektet is törvény védi

A Városliget fejlesztése a törvény erejénél fogva kiemelt állami feladat, így az ott létrejövő épületekhez az építési engedélyt a kormány irányítása alatt álló, a törvényben meghatározott kormányhivatal adja ki.

Budapest, 2018. augusztus 22. A Városligetbe tervezett Magyar Zene Háza a Városliget Zrt. által közreadott látványterven. Augusztus végéig megkezdõdik a világhírû japán építész, Fudzsimoto Szu által tervezett Magyar Zene Háza építése a Liget Budapest projekt keretében; az oktatási, múzeumi intézményként és koncerthelyszínként is szolgáló épület 2020 végén nyithatja meg kapuit. MTI Fotó: Városliget Zrt. Fotó: Városliget Zrt.

Csupán az nem látja, aki nem akarja, hogy Budapest mennyit fejlődött az elmúlt kilenc esztendőben. 2012-ben az Euro­monitor International felmérése szerint Európa 7. leglátogatottabb városa volt, nyilván fekvése, hangulata, építészeti és kulturális emlékei miatt. Idén a 7. helyből első lett: elnyerte az Európa legjobb úti célja díjat. Az eredményben az elmúlt kilenc év budapesti fejlesztései, a város biztonsága és Tarlós István érdemei letagadhatatlanok. A felmérést végző szervezet kiemelte, hogy egyetlen korábbi győztes sem kapott ekkora nemzetközi támogatást.

Nem tudom, ki hogy van vele, de egy olyan várost, amelyben tombol a diktatúra, az ember nem választ kedvenc turistacélpontjának. A digitális világ lassan legyőzi az embert emberré tevő tulajdonságot: a beszéd hangján, arccal vállalt kommunikációt.

Jonathan Franzen amerikai író tökéletesen jellemzi az új korszakot: „Az interneten virágzik az intolerancia. A Facebook és a Google láthatatlan algoritmusai olyan tartalmak felé terelnek, amelyekkel eleve egyetértünk, s ennek az a következménye, hogy egy olyan zárt térbe kerülünk, amelyben úgy fogjuk érezni, hogy jogunk van gyűlölni azt, amit épp gyűlölünk.”

Hát ha még rá is tesznek néhány lapáttal az uszítók, az erkölcsi hazaárulók, a sorosi manipulálásra kitanítottak, a romkocsmákban szocializálódó, külföldieket befolyásoló, a nemzetre is rátámadó hazai és külföldi propagandalovagok!

Az igazi nagy kérdés az: mi lesz a fővárossal, hogy ismét ballib kézbe került? A magam részéről nem sok jóra számítok, bár a kormány hozzáállása az új ellenzéki vezetéshez példaértékű: „A kormány továbbra is elkötelezett az állami forrásokból megvalósuló budapesti beruházások mellett, ha ezek megvalósítását a kormány és a fővárosi önkormányzat közötti konszenzus övezi.”

Milyen értékes szó: konszenzus. Egyetértést, megegyezést, célazonosságot jelent. Olyat például, mint amilyenben Orbán Viktor és Tarlós István 2018. november 17-én megállapodott az ország és a főváros kormányzójának együttműködéséről.

Olyat, amelyben Tarlós az előző nyolc esztendő tényszerű eredményeivel és tisztességével kivívta, hogy tizenöt pontban rögzítsék a jogszabályokban egyébként meg nem fogalmazott együttműködés alapjait. Eldöntötték, hogy létrehozzák a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, a kormány és a főváros önkormányzata pedig közösen dolgozza ki Budapest 2030-ig tartó, tízéves stratégiai városfejlesztési tervét.

A megállapodás fontos része, hogy azokra a kormányülésekre, amelyekben Budapestet érintő kérdésekről van szó, a főpolgármestert tanácskozási joggal meg kell hívni. Figyelemre méltó együttműködés a rendkívüli munkát követően.

Karácsony Gergelynek most pedig csak bele kell ülnie a készbe, hisz a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy azt a megállapodást, amelyik Tarlós és a kormány között jött létre, a kormány be fogja tartani. Sőt! A kormányfő kijelentette, hogy „Magyarország kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak”.

Ha nem kell a felelős vezetőknek Liget-beruházás, atlétikai világbajnokság és hozzá stadion, Európa-bajnokság, kézilabdadöntő és hozzá húszezres csarnok, akkor nem lesz egyik sem. Döntse el az új vezetés, hogy melyik nemzetközi szerződéseket mondja fel a kormány.

Mi volt minderre Karácsony reakciója? „Ez jó kiindulópontja annak az együttműködésnek, amelyben én kiszámítható partner leszek.” Erre mondják népiesen: hogy nem szakad rá az ég? Úgy tűnik, Karácsony még mindig nem tudja, hol van és mi a dolga. Nyilvánvalóan abszolút túlértékeli a helyzetét, még mindig a populista ígéretlufik és a vizionált kormányváltás varázsában él, és félő, hogy nem jutott el a tudatáig a főpolgármesterséggel járó felelősség terhe.

Persze ellenzékben egy matematikai antitalentum számára is felfogható csődhelyzetet kiváltó ígéretcunamit beindítani nem nehéz dolog. De mi a helyzet a pozícióbeli felelősséggel? Hiszen van lehetősége az új ballib városvezetésnek, hogy az elmúlt kilenc év alatt jól felépített budapesti jövőt lerombolja.

Remélem, azt azért már tudja, hogy a Liget-projektről 2013 óta törvény rendelkezik. A Városliget fejlesztése a törvény erejénél fogva kiemelt állami feladat, így az ott létrejövő épületekhez az építési engedélyt a kormány irányítása alatt álló, a törvényben meghatározott kormányhivatal adja ki. Azok megváltoztatására a Fővárosi Közgyűlésnek nincs joga, bíróság előtti megtámadásuk pedig nem pár hetes folyamat.

A beruházások szerződéseken alapulnak, amelyeket adott esetben fel kell mondani, s az ilyen eljárással járó kártérítési összegek néha csillagászati méretűek lehetnek. És ezek az ügyek – a főpolgármester megítélését illetően – nem járnak majd pozitívumokkal. A bizalomvesztés garantálható, de nem a demokratikusan eljáró kormánnyal szemben.

Az egyik legneu­ralgikusabb tény pedig az, hogy azok a beruházások, épületek, sportcsarnokok, amelyeket zöldjelszavak mögé rejtve, de főként dacból megtagadna a közgyűlés, a törvény szerint a nemzeti vagyont gyarapítanák.

Ez azt jelenti, hogy nem csupán az ellenzékre szavazókat érinti a majdani döntés, hanem az összes magyar állampolgárt, sőt a határon túli nemzettestvéreinket is. És ezt a döntések legitimitása okán egyetlen épelméjű politikus sem hagyhatja figyelmen kívül.

A beruházások, sportlétesítmények becsődöltetésével járó bevételkiesés, a sportturizmus csökkenése, az ország imázsának megtépázásából származó értékvesztés egyelőre pontosan nem mérhető, de minden bizonnyal súlyos százmilliárdokban fejezhető ki. A kifizetendő kártérítések forrását a közpénzek jelentenék, az elmaradt haszon pedig az egész magyar gazdaságot sújtaná. A dacos döntések tehát nem a kormányt ingatnák meg, hanem az országot hoznák nehéz helyzetbe. Karácsony készül elvenni Budapestet az országtól. Pedig a felelősségvállalás most kezdődik. Most van vége a semmitmondásnak, a nagyképűsködésnek, a demagógiának, az üres ígérgetéseknek.

„Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni. Érezni, hogy a kővel, melyet lehelyez, a világot építi tovább” – mondta Antoine de Saint-Exupéry. Vajon felfogja-e Karácsony Gergely ezeknek a mondatoknak az értelmét? Jó lenne, ha valaki megmagyarázná neki.

A szerző jogász