Jacob Blake-től Baranyi Krisztináig

A fegyverét használó rendőrtiszt ellen nem emeltek vádat – azt tette, ami a kötelessége volt.

Kenosha, 2020. augusztus 25. Felgyújtott kukásautó mellett egy tüntetõ a rendõrökkel kirobbant összecsapások közben a megyei bíróság kenoshai épülete elõtt 2020. augusztus 24-én. Az elõzõ nap rendõrök többször hátba lõtték Jacob Blake afroamerikai férfit a wisconsini városban, emiatt második napja tiltakoznak tüntetõk. Az erõszakba torkolló tüntetés megfékezésére bevetették a Nemzeti Gárdát. MTI/EPA/Tannen Maury Fotó: Tannen Maury

A történtek miatt a férfi kosárlabdázók profi ligájában (NBA) játszó Milwaukee Bucks – Wisconsin állam legnagyobb városának csapata – nem volt hajlandó pályára lépni. Mivel példáját többen követték, borult az NBA, de a jégkorongliga (NHL) rájátszásának versenynaptára is. Labdarúgó- és baseballmérkőzések is elmaradnak, a New York Mets játékosai kimentek ugyan a pályára, de tiltakozásul kart karba öltve levonultak.

A várost felkereste Donald Trump és Joe Biden is. A republikánus elnököt az állam kormányzója felszólította, hogy ne menjen Kenoshába, mert jelenlétével hátráltatja a megbékélést. Trump szeptember 1-jén utazott a városba. Tervbe vette a Blake család meglátogatását is, de erre végül nem került sor. (Állítólag a család ragaszkodott ahhoz, hogy az ügyvédjük is jelen legyen, amit az elnök nem fogadott el.) Körbejárta az erőszakos megmozdulások során megrongált üzleteket, majd nyilvános rendezvényen találkozott a rendfenntartó erők tagjaival, helyi politikusokkal és olyan kereskedőkkel, akiknek az üzleteit tüntetők dúlták fel.

Az elnök az erőszakos csőcselék által lerombolt vagy tönkretett legalább huszonöt üzletről, leégett középületekről és kövekkel megdobált rendőrökről, belföldi terrorizmusról beszélt. Mint mondta, porig égették volna a várost, ha a Nemzeti Gárda és a kormányzata által küldött szövetségi rendfenntartók nem lettek volna jelen. (A rend helyreállításában a város rendőrségét ötszáz nemzeti gárdista és kétszáz szövetségi ügynök támogatta.) Önmagát a rend és a törvényesség híveként határozta meg. Védelmébe vette a rendőrség fellépését és hibáztatta az arról egyoldalúan tudósító médiát.

Joe Biden két nappal később, szeptember 3-án járt a városban. Ez volt az első kampányútja Wisconsinban. Az Egyesült Államok négyszáz éves ősbűnéről, a rabszolgaságról és annak maradványairól beszélt. Kijelentette, hogy a történteket mutató videófelvételek „megsebezték nemzetünk lelkét”. Azonnali, teljes és transzparens vizsgálatot követelt. Alelnökjelöltje, Kamala Harris társaságában egyórás találkozója volt Jacob Blake apjával. Még aznap, felesége társaságában, Milwaukee nemzetközi repülőterén másfél órás találkozója volt a család többi tagjával. A beszélgetésbe telefonon bekapcsolódott a deréktól lefelé megbénult, kórházi ágyán fekvő Jacob Blake is, akit Harris szeptember 7-én maga is felhívott.

A rendőrségre a 911-es számon augusztus 23-án délután 5 óra 11 perckor érkezett a hívás, a lövések 5 óra 15 perckor dördültek el. A helyszín alsó középosztály lakta, jobb környék, a történetben szerepet játszó autó egy terepjáró – melynek hátsó ülésén három gyermeke ült – sem ócskaság. Jacob Blake, szemben George Floyddal, nem szétcsúszott, igaz, nem 47, hanem csak 29 éves. Nem kábítószer-használó, nem volt elítélve, letartóztatva sem – legalábbis ez nem kerül elő. Élete délről északra vándorlás: Dél-Karolina államban született, onnan Illinois államba költözött, a wisconsini Kenoshában három éve lakott. Hogy mi a foglalkozása, miből élt, nem tudható. Középiskolát végzett. Fiatal kora ellenére hat gyermek apja, hogy hány anyától, nem tudható. Nem házas, ha az is volt, elvált. (Floydnak több anyától öt gyermeke volt.) A média nem mutatott érdeklődést a történtek okai és szereplői szociológiai hátterének feltárására.

A rendőrség hívószámát, a 911-et egy női hang, Jacob Blake volt élettársa hívta fel, aki még júliusban szexuális erőszak, családon belüli erőszak és birtokháborítás miatt tett ellene feljelentést. A férfi felbukkant a nő lakóhelyén, elvette autójának kulcsát, három gyermekét a hátsó ülésre ültette és távozni készült. A szexuális erőszak vádat a hatóság a négyfokozatú skálán harmadfokúnak minősítette (szexuális aktus a sértett beleegyezése nélkül), amiért maximálisan öt év börtön és 10 ezer dollár pénzbüntetés szabható ki, és elrendelte a körözést. (Súlyosbító körülmények esetén maximum 40 év szabható ki.) Ezen a ponton a történet nem teljesen világos, hogy a férfi ellen távoltartási végzés volt-e kiadva (nem mehetett volna a nő lakóhelyének közelébe), vagy egyszerűen csak körözték – utóbbi a valószínűbb.

De bármi is volt a helyzet, a rendőrség kötelessége volt őrizetbe venni. A diszpécser másodpercek alatt azonosította, és több járőrt is a helyszínre irányított, feltételezve, hogy őrizetbe vételéhez egy rendőr nem lesz elegendő. Egyikük, Rusten Sheskey 31 éves, a városi rendőrségnél 2013 óta szolgáló tiszt volt. A rendőrök példás gyorsasággal, percek alatt a helyszínre értek. Az autó körül történteket 19 másodperces videó dokumentálta. Blake az autó jobb hátsó ajtajától előreindul, megkerüli az elejét, kinyitja a vezetőülés ajtaját és beszállni készül.

A fegyverüket ráfogó, őt megállásra felszólító, előle kitérő és utánamenő rendőrökre ügyet sem vet, rá se néz. Az erős testalkatú férfi úgy mozog, mintha transzban lenne (hogy kábítószer hatása alatt állt, arra se pró, se kontra nincs adat). Kétszer is sikertelen kísérletet tesznek sokkolóval megállítani. Sheskey rendőrtiszt a vezetőülés ajtaját kinyitó és beszállni készülő Blake-et trikójánál fogva próbálja visszatartani, eredménytelenül. Ekkor megpillantja az ülésen a kést. A lehetőségei elfogytak – és lő. Ezzel nem pusztán lefegyverzett egy körözött és letartóztatásának ellenszegülő személyt, hanem megakadályozta egy autó és három gyermek elrablását.

A vizsgálatot vezető Michael Graveley kerületi ügyész 2021. január 5-én jelentette be, hogy nem emelnek vádat Rusten Sheskey rendőrtiszt ellen, mivel fellépését indokoltnak minősítették. Ám Jacob Blake ellen sem emelnek vádat. Ő szeptember 4-én, betegágyán fekve tett vallomásában tagadta, hogy szexuális erőszakot követett volna el. Novemberben vádalkut kötött az ügyésszel, aki elállt a szexuális erőszak vádjától, cserébe Blake elismerte a garázdaságot. Ezért elítélték – két évre felfüggesztve. Az igazi büntetés az, hogy nagy valószínűséggel egész életében deréktól lefelé béna marad. A történtekből azonban bőven van haszna is. A gofundme adománygyűjtő honlapon augusztus 24-étől e sorok írásáig 2 318 260 dollár gyűlt össze számára a tervezett hárommillióból.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester ócska rasszistának nevezte azokat, akik az általa támogatott, Szalay Péter szobrászművész által alkotott BLM-szobor ellen szólalnak fel. A december 2-i kormányinfón Gulyás Gergely miniszter kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Black Lives Matter alapvetően egy rasszista mozgalom, mely nem ismeri el egyenjogúnak a színes bőrűeket és a nem színes bőrűeket. Ez ellentétes a XX. század mércéjét elfogadó emberi jogi gondolkodással. Nem a szobor ellenzői, hanem az állítói a rasszisták.

Nagyon sarkos álláspont, ám a felháborodás hullámai nem csupán az égig nem értek, de nem is nagyon voltak. S joggal. A BLM fő ideológiai tétele, hogy a faji identitás mindent meghatároz. Martin Luther King álma a „színvakság” volt: csak az ember és tettei számítanak. A BLM szerint viszont a „színvakság” maga is rasszista aktus. Mert nincs egyetemes, minden emberre egyaránt érvényes emberi jog és kötelezettség. Amit „színvaknak” mondanak, az valójában „fehér” igazság. A feketéknek saját igazságuk van. A szexuális erőszak, a garázdaság, egy autó és a gyermekek elrablásának tilalma, a rendőrnek való engedelmesség fehér igazság. A feketék igazsága más és magasabb rendű. Rusten Sheskey fehér rendőrtisztnek a fekete Jacob Blake-et meglátva azt kellett volna mondania, hogy bocs, a saját fehér igazságomat nem kényszeríthetem a feketékre, vitájukat rendezzék a saját „igazságuk” szerint?

Kedves baloldali progresszív barátaim, ezt szeretnétek?

A BLM-nek annyi köze van az antirasszizmushoz, mint a Nemzetiszocialista Német Munkáspártnak volt a filoszemitizmushoz. Szalay Pétert úgy kell megítélni, mint aki Hitlernek vagy Szálasinak kíván köztéren emléket állítani, Baranyi Krisztinát pedig ennek lelkes támogatójaként kell mélyen a szívünkbe zárnunk.

A szerző közgazdász, szociológus