Az Akadémia intézményi feladatairól

A tudós közösség véleménye, tudása, kreatív gondolkodása nélkülözhetetlen a világ számára. Az MTA elnökének írása.

Freund Tamás MTA elnök portréfotózása a Magyar Tudományos Akadémia főépületében. Fotó: Ancsin Gábor / Kepszerkesztoseg

A 2025-ben kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia jelentős változásokon esett át az elmúlt években. 2019 derekán megszűnt a részvétele a kutatóhelyek fenntartásában, közvetlen irányításában. Ez nem érintette az Akadémiának mint a magyar tudomány képviseletére hivatott tudós társaságnak a kötelezettségeit és tenni akarását a hazai tudományosság szolgálatában. Törvény írja elő az Akadémia számára a hazai tudomány, kutatás és nemzeti kultúra fejlődését szolgáló, költségvetés által finanszírozott közfeladatokat. A kormányzat igényt tart az Akadémia részvételére a kutatási, fejlesztési és innovációs politika alakításában, az MTA elnöke a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács állandó tagjaként is befolyásolhatja a hazai kutatási prioritásokat.

Az MTA közgyűlése 2019 decemberében megújította az Akadémia stratégiáját, amelyben az Akadémia felelősséget vállal a teljes magyar tudományosságért. Erős hangsúlyt kap benne a „nemzet tanácsadója” szerep, amelyet az MTA a politikai döntéshozatal tudományos támogatásával, a tudományos ismeretek széles körű terjesztésével, a tudósok, a tudományos intézmények és a társadalom kapcsolatának gazdagításával, végül az áltudományos és tudományellenes nézetek visszaszorításával törekszik elérni. Ennek megfelelően a 2020 nyarán hivatalba lépett új vezetés változtatásokat kezdeményezett az Akadémia szervezetében, új programokat indított, és megerősítette kapcsolatát a tudományos intézményrendszerrel és a kormányzattal.

A közvélekedéssel ellentétben az MTA nem csak az akadémikusokat képviseli. Köztestületének közel 18 ezer hazai és határon túli magyar tagja van, akik tudományos osztályok, bizottságok, testületek révén és közvetlen felkérésre korántsem csak tudományterületük művelésében játszanak meghatározó szerepet. Felhívásomra több mint 1300 köztestületi tag jelezte készségét a bekapcsolódásra a Középiskolai MTA Alumni programba, a hazai és határon túli magyar diákokat oktató középiskolák igazgatói is rövidesen megkapják felkérő levelemet a részvételre. Mire a járvány lecseng, felállhatnak az MTA Alumni Klubok, és megkezdődhetnek az első előadások.

Évtizedek óta a szigorú kritériumokhoz és eljárásrendhez kötött MTA doktora címmel ismerjük el az egyéni tudományos kiválóságot. Ezt most kiterjesztjük a kutatóhelyek szintjére is. Egy bizottság kidolgozta az MTA Kiváló Kutatóhely cím elnyerésének feltételrendszerét, amelyet az Akadémia elnöksége nemrég el is fogadott. Nagy előrelépést jelent, hogy a most bevezetésre kerülő feltételrendszer a bölcsészet- és társadalomtudományok sajátosságait is elismerő, minden tudományterületre egységesen érvényes kritériumokat állapított meg. A cím elnyerésének lehetőségét idén tavasszal tervezzük meghirdetni a kutatóhelyek számára.

Nem közismert az sem, hogy az Akadémia a legtöbb fontos nemzeti fejlesztési programot, kormányzati és önkormányzati tervet véleményezi, és javaslatokkal igyekszik erősíteni. Képviselői részt vesznek sok állami testületben, szakértői csoportban, ahogy ezt a most zajló világjárvány kezelése során is tapasztaljuk. A tudományos tanácsadás természetéből adódóan az MTA nem várhatja el, hogy álláspontját maradéktalanul elfogadja a döntéshozó, de mindent meg kell tennie, hogy a szakpolitikai döntések a tudományos tények ismeretében szülessenek meg. Előfordul, hogy az MTA kimarad a megkérdezettek közül. Esetleges elutasítás ellenére is meg kell fogalmaznia a tudomány álláspontját fontos szakpolitikai, tudománypolitikai kérdésekben, hiszen ezzel szolgálja feltétel nélkül a nemzetet.

A magyar társadalom túlnyomó többsége is így gondolkodik, amit a Nézőpont Intézet most januárban végzett felmérése is ékesen igazol. A magyar polgárok nemtől, életkortól, iskolázottságtól, jövedelemtől és lakóhelytől függetlenül egybehangzóan kinyilvánították, hogy a hivatások és az intézmények közül a tudósokban és a Magyar Tudományos Akadémiában bíznak a legjobban, de egyúttal elvárást is megfogalmaztak velünk szemben: az Akadémia az eddigieknél többször nyilvánítson véleményt a tudományos válaszokat igénylő közügyekben. Ezt a tudós testület eddig is igyekezett megtenni, amire a koronavírus-járvány vagy az 5G technológia kapcsán kiadott állásfoglalásaink a legjobb példák a közelmúltból, de számos nyilvános vitát szerveztünk és tettünk elérhetővé online is – érdemes ellátogatni az Mta.hu honlapra. A társadalom részéről az MTA iránt megnyilvánuló bizalomnak kell jellemeznie azt a hármas stratégiai együttműködést, amelynek szereplői a tudomány világát képviselő Akadémia, a társadalmat érintő döntésekért felelős kormányzat, valamint a nemzetgazdaság képviselői.

Az ipari forradalmak óta a tudományos eredményeken alapuló felismerések és technológiai megoldások teszik alkalmassá a fejlett országokat polgáraik biztonságának, egészségének, jóllétének és országuk, nemzetük fejlődésének, versenyképességének biztosítására. Jól mutatja ezt a tudomány és a kormány képviselőinek együttműködése a világjárvány kapcsán. Az élet minden területét, így az ipar és a szolgáltatások minden ágazatát, a mezőgazdaságot, az egészségügyet, az oktatást, a honvédelmet, a munkahelyteremtést, a szállítást és a közlekedést, a kommunikációt, a családok védelmét alapjaiban határozza meg a tudomány és a technológia fejlődése. A fejlődésből fakadó ellentmondások nem ismerhetők fel és nem ellensúlyozhatók a tudomány mellőzésével. Ebből következik, hogy minden országnak kiemelten kell kezelnie a felsőfokú szakemberek, a kutatók, a mérnökök, a tudósok képzését.

A politikai rendszerváltoztatás óta közel megháromszorozódott a magyar egyetemek hallgatóinak létszáma, miközben az oktatóké csak körülbelül harminc százalékkal emelkedett. Innen származik a teljes magyar kutatási és innovációs szféra szakemberállományának meghatározó része, de a gazdaság, a társadalom, az állam, a civil szervezetek és az egyházak is innen várják vezető szakembereik utánpótlását. Egyetlen területen sem rendezkedhetünk be kizárólagos szakemberimportra, és nem kockáztathatjuk legjobbjaink elvesztését sem. Hallgatóinknak, oktatóinknak, kutatóinknak versenyképes, vonzó körülményeket és hazai perspektívát kell biztosítanunk. Ezzel azonban adósok vagyunk, mert a számbeli bővülést nem kísérte arányos mértékben a feltételek javítása és a minőség javulása sem. Mindez korántsem csak pénzkérdés. A kilátásba helyezett jelentős fejlesztési források fogadására fel is kell készülni, mert azok számonkérhető felhasználása nagy felelősséget ró az egész egyetemi és tudományos közösségre!

A hazai felsőoktatás meg-megújuló hullámokban zajló, folyamatos átalakítás alatt áll. Most az arra vállalkozó egyetemek működési formaváltása, az alapítványi fenntartásra való áttérés van napirenden. Érthető, hogy egy ilyen kérdés megosztja az érintett egyetemi polgárokat és a közvéleményt is. Az egyetemi feladatok betöltéséhez, a társadalom és a gazdaság igényeinek kielégítéséhez, a nemzetközi versenyképességhez mindenképpen igazodni kell. Ez közös érdek, nemzetstratégiai cél, amelyért választási ciklusokon átívelően össze kell fogniuk a tudomány, az oktatás, a politika és a gazdaság képviselőinek. A sikerhez a társadalom bizalma is nélkülözhetetlen.

Erre kívánja felhívni a figyelmet az Akadémia az egyetemi modellváltással kapcsolatban múlt héten kiadott nyilatkozatában alapelvekről, értékekről és a reformok során tiszteletben tartandó feltételekről. Kezdeményezésünk kiterjed egy párbeszéd indítására is Az egyetem feladatáról címmel, amely az Akadémia főtitkárának vitaindítójával hamarosan kezdetét veszi a közgyűlés tagjai számára indított fórumon. A vitában meg kívánjuk szólaltatni a téma minden érintettjének egy-egy hiteles képviselőjét. Hozzászólásokat várunk a tudományos, kutatói és oktatói, tudományszervezői, finanszírozói, gazdasági, szakpolitikai vezető szakemberektől, döntéshozóktól. Ütköztetni szeretnénk a véleményeket, azonosítani a problémákat, ezzel segítve az intézmények megújulási folyamatát, jobb beilleszkedésüket a tudományos, innovációs és társadalmi környezetbe. Javaslatokat kívánunk kimunkálni és a döntéshozókhoz eljuttatni az esetleges hiányosságok, hibák javítására, és elősegíteni, hogy a változó rendszerben az egyetemek érdekei és értékei összhangban legyenek a közérdekkel és a közjóval, valamint a nemzet fejlődését is szem előtt tartó, méltányolható magánérdekkel. A vita összefoglalását és eredményét nyilvánosságra hozzuk.

A kezdeményezést jól fogadta a kormányzat. Stumpf István kormánybiztos levélben fordult hozzám, hogy jelöljek képviselőt az egyetemi alapítványi kuratóriumokba.

Nevünkben az Akadémia az igazságra és a kiválóságra törekvést, a Tudományos a megközelítés, a módszerek és az illetékesség világos rögzítését, a Magyar pedig a nemzeti nyelv, kultúra és identitás iránti feltétlen elkötelezettséget, valamint a megszerzett tudás nemzet javára való hasznosításának kötelezettségét jelenti. Ebből fakadó küldetésének teljesítése során az Akadémia együtt gondolkodásra és együttműködésre törekszik a társadalom, a gazdaság, az állam, a szellemi és a politikai élet minden felelős képviselőjével.

Ahogy a magánéletben vagy a politikában, úgy a tudományos közéletben is természetesek és szükségesek a viták. Gyakran hiányoznak a mindent eldöntő tudományos bizonyítékok, máskor a tények interpretációja nem egyértelmű. Ugyanakkor vannak olyan égető kérdések, amelyekre a politikusnak és a magánembernek akkor is választ kell találnia, amikor arra a tudományos megoldás egyelőre nem áll rendelkezésre. Ilyenkor megmutatkoznak a tudomány határai, amit nyíltan, illő alázattal vállalnunk kell. A tudós közösség ma sem mindentudó, a legfejlettebb országokban sem, de véleménye, tudása, kreatív gondolkodása nélkülözhetetlen a világ számára.

A szerző a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

(A borítóképen: Freund Tamás, Forrás: MTA)