Nos, az azért mindent visz, hogy Cristiano Ronaldo egy kézmozdulattal beszakította a Coca-Cola árfolyamát a tőzsdén. Az eset ráadásul kiválóan modellezi ezt az egész virtuális katyvaszt, amibe beleszorultunk. Emlékeztetőül: a magyar–portugál meccs előtti sajtótájékoztatón a világ egyik legértékesebb futballistája eltolta maga elől az Európa-bajnokság egyik főszponzorának termékeit, majd a levegőbe emelt egy vizespalackot és a következőt közölte a világgal: Agua!
Egy pillanatig azt hittem, hogy hanyatt vágja magát és a Picasso kalandjai című alapvetést megidézve kiúszik a színpadról, ámde nem. Csupán azt tanácsolta, hogy a többfunkciós folyadék (élénkítés, nagyobb balesetek után az úttest megtisztítása) helyett fogyasszunk inkább vizet. Ez eddig rendben is lenne, sőt, viszont ami ezután történt, az párját ritkítja. Néhány óra múlva a Coca-Cola részvényeinek árfolyama négymilliárd dolláros mínuszban állt. Értjük, ugye? Egy focista Budapesten vizet prédikál, majd hamarosan azzal idegesítik a nagyfőnököt Atlantában, hogy gáz van, uram, éppen most buktunk pár talicska lóvét, mi legyen? B variáns, egy briliáns nemzetközi összeesküvésbe torkolló marketingfogás szemtanúi lehetünk, tekintve, hogy momentán mindenki erről beszél, és csak magam, aki persze csak egy szürke kis egér lennék a multinacionális vállalatok állatkertjében, éppen kétszer írtam le annak a cégnek a nevét, amelyét egyébként egyszer sem szoktam. Pláne nem szerepeltem a reklámjukban, amiben egyébként Ronaldo meg igen. Na most akkor kő’ kóla, öcsém?
Ugyanakkor ezzel még nem értünk a történet végére, CR7-nek ugyanis követői lettek, méghozzá szintén viharos gyorsasággal. Locatelli is odébbtaszajtotta a piros címkést, majd jött Pogba, ő a sörre haragudott meg, az UEFA meg nyafogni kezdett a szerződések miatt. Bizonyos szempontból (a sajátjából) egyébként némi joggal, mert azt a töméntelen pénzt, amit szétosztogatnak és amiből a legkeresettebb játékosok úgy élnek, mint a sejkek, valamiből le is kell hívni. Az egyszerű szurkolónak ezért aztán mindjárt két örökbecsű mondás is bevillan, melyek szerint nem piszkítunk olyan kútba, amiből iszunk, valamint aki k…vának áll, ne csodálkozzon, ha ba…ogatják. Viszont Pogba gesztusánál azért megijedtem egy kicsit, mert ha a vörös csillagos multi is zuhanórepülésbe kezd itt nekem, és felszökik a Soproni ára a kisboltban, akkor a Lajos bácsi úgy felhúzza magát, mint amikor aranyárért vesz OSB-lapot a fatelepen, pedig ahhoz sincs semmi köze, csak éppen belehúzták a globalizmusba.