Az Európai Bizottság év eleji állásfoglalása világossá tette, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen a megújuló energiaforrások használatára való átálláshoz, az áramtermelés zöldítéséhez, mi több, támogatásra érdemes, amivel alaposan feladata a leckét nemcsak a részben a Zöldek által alkotott német baloldali kormánynak, hanem az eddig folyamatosan a Paks II. Atomerőmű új blokkjainak megépítése ellen kampányoló hazai baloldali politikusoknak is. Az április 3-i választás előtt a támogatottságát tekintve nehezen mérhető, a hibahatáron billegő, ám ezzel fordítottan arányosan arrogáns zöldpárti politikusoknak, köztük az LMP-s „atomszakértőknek”, Keresztes László Lórántnak és Schmuck Erzsébetnek továbbra is csak egyetlen mondatra futja, miszerint az atomenergia „nem olcsó, nem zöld és nem biztonságos”. Ezzel aligha győznek meg bárkit is, különösen annak fényében, hogy az ENSZ és az Európai Unió mértékadó tudományos testületének tételes szakvéleménye áll szemben a fenti mondatban megfogalmazott állításokkal.
Keresztesék zöldpárti elődje, Szél Bernadett, valamint a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio is évek óta az atomenergiával riogatja a hazai választópolgárokat, és azt próbálja elhitetni, hogy csak megújuló energiaforrásokkal, atomenergia nélkül is elképzelhető az olcsó áramszolgáltatás, mi több, a klímavédelmi célok elérése és az ellátásbiztonság. Nos, tavaly ilyenkor már láthattuk, hova vezet ez a téveszme. A megújuló energiaforrások féktelen rendszerbe állítása, a tartalék kapacitások szűkössége és egyes országokban az atomerőművek leállítása oda vezetett, hogy a hidegre fordult idő miatt jelentősen megnövekedett nyugat-európai villamosenergia-igényt nem tudták fedezni az időjárási viszonyok miatt alig-alig termelő nap- és szélerőművek, valamint a többi erőmű együttvéve. A kelet–nyugati irányú energiaáramlás olyan túlterhelést okozott, amit egy hálózati elem a magyar határ közelében, a horvát oldalon már nem bírt, és ezért kettészakadt az európai villamosenergia-rendszer. 2021. január 8-án csak egy hajszál választotta el Európát az egész kontinensre kiterjedő nagy áramszünettől.
A szél- és naperőművek hektikus áramtermelése ugyanis azt jelenti, hogy a villamosenergia-hálózatok egyre nagyobb ingadozásoknak vannak kitéve, és az emiatt már rendszerszintűvé vált, folyamatos „tűzoltás” hosszú távon nem működőképes. Ezt a tavalyi második fél év történései is bizonyították, hiszen az időjárásfüggő megújulók továbbra is kevesebbet voltak képesek termelni, miközben a gazdaságok fokozatos felpörgésével egyre nagyobb lett az áramigény. Olyan kapacitáshiány alakult ki, amit csak a szén- és gázerőművek termelésének fokozásával lehetett ellensúlyozni, viszont ehhez nem volt elegendő gáz, sőt utóbb szén sem.
Ezért az áram- és gázárak az egekbe szöktek, és súlyos energiaválság alakult ki az elhibázott brüsszeli döntések és a megújuló energiaforrások mindenhatóságát hirdető zöldpolitikusok miatt.
A hazai zöldpolitikusok aligha örülhettek az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont márciusi jelentésében foglaltaknak, hiszen a megállapítások szerint az atomerőművek a nap- és szélerőművek mellett zöld és fenntartható áramtermelési módok. Sőt ezt a megállapítást erősítette meg az ENSZ gazdasági bizottságának a jelentése is: az atomerőművek „zöldebbek” még a nap- és szélerőműveknél is, ugyanis mind a szén-dioxid-kibocsátásuk, mind a földterület-, víz- és nyersanyagszükségletük alacsonyabb a megújuló energiaforrásokénál. Vagyis, ha úgy tetszik, fenntarhatóbbak! Éppen ezért az Európai Bizottság már többször is kinyilvánította, hogy az atomenergiát – és ideiglenesen a földgázt is – fenntartható, zöld energiaforrásként kívánja elismerni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke például konkrétan kiemelte: „Szükségünk van a jövő energiamixében az atomenergiára, ami egy stabil és biztonságos energiaforrás.”
Aligha lehet kérdés ezek után, hogy a magyar kormány vagy az ellenzéke tartja-e valóban fontosabbnak a klímavédelmet, hiszen láthatóan a kormányzati, a Paks II. Atomerőmű megépítését és a naperőművek jelentős fejlesztését tartalmazó energiapolitika sokkal zöldebb áramtermelést tesz majd lehetővé, mint a hazai atomellenes politikusok által favorizált Németországban. Közben az atomerőművek versenyképességét számos nemzetközi tanulmány is alátámasztotta, amit az egyre növekvő számú új atomerőművi beruházás is igazol szerte a világon. A Paks II. projekt megtérülését a részrehajlással egyáltalán nem vádolható Európai Bizottság 2017-ben lezárult vizsgálata már megerősítette, hiszen az eredmények szerint a két új blokk visszahozza a befektetett pénzt, és jelentős profitot is fog termelni. Mi több, a két új blokk a ma már Európa-szerte „normálissá” vált nagykereskedelmi energiaárak mellett többszörösen (!) megtérül.
Az ellenzéki politikusoknak a megtérülést folyamatosan kétségbe vonó állításai ezért köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, hiszen az atomenergia valójában olcsó, miközben a megújulók csak hatalmas támogatásokkal életképesek. Sőt ha azt is hozzávesszük – amit a német példa kiválóan mutat –, hogy a megújulók hektikus termelése miatt megfelelő tartalékkapacitások, szén- és gázerőművek nélkül nem működőképesek a döntően nap- és szélerőművekre alapozott rendszerek, akkor látható igazán Keresztes László Lóránt és a többi zöldpolitikus állításainak teljes tarthatatlansága. Ráadásul az olcsón termelő atomerőművek mellé nem kellenek pluszkapacitások, hiszen azok télen-nyáron, éjjel-nappal képesek klímabarát áramot termelni.
Az atomerőművek biztonságával kapcsolatos ellenzéki riogatás is alaptalan. Igen, megtörtént Csernobil, amit megelőzött az amerikai Three Miles Island és követett a fukusimai atomerőmű-baleset, de ahogy a Boeing 737 MAX repülőgéptípushoz fűződő két, egymás utáni katasztrófa után sem gondolta senki komolyan, hogy le kellene állítani a légi közlekedést, ugyanez a helyzet az atomenergia esetében is, hiszen ugyanúgy szükség van rá. A repülőgépiparhoz vagy az autógyártáshoz hasonlóan az atomenergetika is egy olyan iparág, amely tanul a tragikus leckékből, és azok tanulságait folyamatosan beépíti az egyre szigorúbb követelményrendszerébe. A biztonságnak ma fejlett kultúrája van az atomerőművekben, és azokban szó szerint mindent a biztonságnak rendelnek alá. Ma már ott tartunk, hogy egy oszlopon elhelyezendő biztonsági kamera telepítéséhez is biztonsági elemzések sorát kell elvégezni, és komoly engedélyeztetésre van szükség.
A Paks II. Atomerőmű VVER–1200 típusú blokkjai olyan világszínvonalú technológiát képviselnek, amely megfelel a legszigorúbb nemzetközi biztonsági követelményeknek is, amit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség mellett az Európai Bizottság is elismert.
Ezért tisztelettel javasolnám a hazai zöldpolitikusoknak, hogy ha még nem tették meg, telepítsenek napelemeket a házuk tetejére, és ezután kapcsolják „szigetüzemre” az ingatlan villamosenergia-hálózatát. Amikor esténként meggyújtják majd a gyertyákat vagy a petróleumlámpát, gondolkozzanak el azon, hogy a stabil áramtermelést biztosító erőművek (és a felkészült rendszerirányítók alapos szakmai háttérmunkája) nélkül mennyit érnek az általuk favorizált időjárásfüggő megújulók. És lehetőleg ne bolondítsák és riogassák feleslegesen az embereket kampánycélból!
A szerző atomenergetikai szakértő, az Atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője
Borítókép: A Paksi Atomerőmű bővítésére létrejött Paks II. Zrt. új logója irodaháza homlokzatán a város modern negyedében (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
