A szél- és naperőművek hektikus áramtermelése ugyanis azt jelenti, hogy a villamosenergia-hálózatok egyre nagyobb ingadozásoknak vannak kitéve, és az emiatt már rendszerszintűvé vált, folyamatos „tűzoltás” hosszú távon nem működőképes. Ezt a tavalyi második fél év történései is bizonyították, hiszen az időjárásfüggő megújulók továbbra is kevesebbet voltak képesek termelni, miközben a gazdaságok fokozatos felpörgésével egyre nagyobb lett az áramigény. Olyan kapacitáshiány alakult ki, amit csak a szén- és gázerőművek termelésének fokozásával lehetett ellensúlyozni, viszont ehhez nem volt elegendő gáz, sőt utóbb szén sem.

Ezért az áram- és gázárak az egekbe szöktek, és súlyos energiaválság alakult ki az elhibázott brüsszeli döntések és a megújuló energiaforrások mindenhatóságát hirdető zöldpolitikusok miatt.

A hazai zöldpolitikusok aligha örülhettek az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont márciusi jelentésében foglaltaknak, hiszen a megállapítások szerint az atomerőművek a nap- és szélerőművek mellett zöld és fenntartható áramtermelési módok. Sőt ezt a megállapítást erősítette meg az ENSZ gazdasági bizottságának a jelentése is: az atomerőművek „zöldebbek” még a nap- és szélerőműveknél is, ugyanis mind a szén-dioxid-kibocsátásuk, mind a földterület-, víz- és nyersanyagszükségletük alacsonyabb a megújuló energiaforrásokénál. Vagyis, ha úgy tetszik, fenntarhatóbbak! Éppen ezért az Európai Bizottság már többször is kinyilvánította, hogy az atomenergiát – és ideiglenesen a földgázt is – fenntartható, zöld energiaforrásként kívánja elismerni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke például konkrétan kiemelte: „Szükségünk van a jövő energiamixében az atomenergiára, ami egy stabil és biztonságos energiaforrás.”

Aligha lehet kérdés ezek után, hogy a magyar kormány vagy az ellenzéke tartja-e valóban fontosabbnak a klímavédelmet, hiszen láthatóan a kormányzati, a Paks II. Atomerőmű megépítését és a naperőművek jelentős fejlesztését tartalmazó energiapolitika sokkal zöldebb áramtermelést tesz majd lehetővé, mint a hazai atomellenes politikusok által favorizált Németországban. Közben az atomerőművek versenyképességét számos nemzetközi tanulmány is alátámasztotta, amit az egyre növekvő számú új atomerőművi beruházás is igazol szerte a világon. A Paks II. projekt megtérülését a részrehajlással egyáltalán nem vádolható Európai Bizottság 2017-ben lezárult vizsgálata már megerősítette, hiszen az eredmények szerint a két új blokk visszahozza a befektetett pénzt, és jelentős profitot is fog termelni. Mi több, a két új blokk a ma már Európa-szerte „normálissá” vált nagykereskedelmi energiaárak mellett többszörösen (!) megtérül.

Az ellenzéki politikusoknak a megtérülést folyamatosan kétségbe vonó állításai ezért köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, hiszen az atomenergia valójában olcsó, miközben a megújulók csak hatalmas támogatásokkal életképesek. Sőt ha azt is hozzávesszük – amit a német példa kiválóan mutat –, hogy a megújulók hektikus termelése miatt megfelelő tartalékkapacitások, szén- és gázerőművek nélkül nem működőképesek a döntően nap- és szélerőművekre alapozott rendszerek, akkor látható igazán Keresztes László Lóránt és a többi zöldpolitikus állításainak teljes tarthatatlansága. Ráadásul az olcsón termelő atomerőművek mellé nem kellenek pluszkapacitások, hiszen azok télen-nyáron, éjjel-nappal képesek klímabarát áramot termelni.

Az atomerőművek biztonságával kapcsolatos ellenzéki riogatás is alaptalan. Igen, megtörtént Csernobil, amit megelőzött az amerikai Three Miles Island és követett a fukusimai atomerőmű-baleset, de ahogy a Boeing 737 MAX repülőgéptípushoz fűződő két, egymás utáni katasztrófa után sem gondolta senki komolyan, hogy le kellene állítani a légi közlekedést, ugyanez a helyzet az atomenergia esetében is, hiszen ugyanúgy szükség van rá. A repülőgépiparhoz vagy az autógyártáshoz hasonlóan az atomenergetika is egy olyan iparág, amely tanul a tragikus leckékből, és azok tanulságait folyamatosan beépíti az egyre szigorúbb követelményrendszerébe. A biztonságnak ma fejlett kultúrája van az atomerőművekben, és azokban szó szerint mindent a biztonságnak rendelnek alá. Ma már ott tartunk, hogy egy oszlopon elhelyezendő biztonsági kamera telepítéséhez is biztonsági elemzések sorát kell elvégezni, és komoly engedélyeztetésre van szükség.

A Paks II. Atomerőmű VVER–1200 típusú blokkjai olyan világszínvonalú technológiát képviselnek, amely megfelel a legszigorúbb nemzetközi biztonsági követelményeknek is, amit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség mellett az Európai Bizottság is elismert.

Ezért tisztelettel javasolnám a hazai zöldpolitikusoknak, hogy ha még nem tették meg, telepítsenek napelemeket a házuk tetejére, és ezután kapcsolják „szigetüzemre” az ingatlan villamosenergia-hálózatát. Amikor esténként meggyújtják majd a gyertyákat vagy a petróleumlámpát, gondolkozzanak el azon, hogy a stabil áramtermelést biztosító erőművek (és a felkészült rendszerirányítók alapos szakmai háttérmunkája) nélkül mennyit érnek az általuk favorizált időjárásfüggő megújulók. És lehetőleg ne bolondítsák és riogassák feleslegesen az embereket kampánycélból!

A szerző atomenergetikai szakértő, az Atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője

Borítókép: A Paksi Atomerőmű bővítésére létrejött Paks II. Zrt. új logója irodaháza homlokzatán a város modern negyedében (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)