S bár a novemberben esedékes választás önmagában nem hasonlítható az amerikai elnökválasztás grandiózusságához, mégis komoly érvek és ellenérvek csaptak össze azon republikánus vezetésű tagállamok választójogi újításai kapcsán, amelyek nyíltan azt hivatottak biztosítani, hogy idén már csak azok szavazhassanak, akik arra tényleg jogosultak.
Emlékezetes, nemcsak az Egyesült Államok konzervatívjai, hanem a nyugati világ egy része is őszinte értetlenséggel nézte végig a 2020. november 3-án megrendezett amerikai elnökválasztás végeredményének ismertetését, miután kiderült, hogy számos billegő államban a levélszavazatoknak és azok különös feldolgozási módszerének köszönhetően szinte órák alatt olvadt el a republikánusok egyébként tetemes előnye az úgynevezett billegő államokban, amelyek a választás kimenetelét illetően kiemelten fontosak voltak.
A demokraták hirtelen és nehezen megindokolható fordítását követően Joe Biden megválasztott elnök az amerikai választási rendszer rugalmasságát és egyben igazságosságát méltatta, miközben az újrázástól megfosztott Trump még aznap egy különleges vizsgálóbizottság összeállítását sürgette annak érdekében, hogy jogi úton próbálja meg a későn beérkező levélszavazatokat érvényteleníteni.
S bár az elnökválasztás eredményét végül nem sikerült hitelt érdemlő módon megkérdőjelezni, a republikánus elnök csapatának hosszú heteken át tartó különböző fellebbezései esetenként valóban átfogó választási anomáliákra és feltételezhető törvénytelenségekre mutattak rá. Mindez pedig egyetlen járható utat vázolt fel a republikánusoknak: azokban az államokban, ahol ők irányítanak, haladéktalanul el kell kezdeni egy olyan választójogi reform előkészítését, amely képes lehet arra, hogy a 2020-ban bekövetkezett anomáliák megismétlődését megakadályozza.
A számos tagállamot érintő kezdeményezésben négy állam: Texas, Georgia, Arizona, valamint Florida mutatkozott a legaktívabbnak. Ennek értelmében viszonylag hamar olyan szigorító lépések születtek, amelyek megegyeztek a szövetségi szinten gondolkodó republikánus politikai elit elképzeléseivel. Érdekesség, hogy Arizona még annak ellenére is el tudta fogadtatni a konzervatívok reformját, hogy az állam – a korábban említettekkel szemben – csak kormányzói szinten konzervatív, a kormányzóhelyettesi posztot ugyanis egy demokrata politikus tölti be.
Adódik a kérdés: mégis milyen reformok születtek ezekben az államokban, amelyek nemcsak akkor kavartak nagy vihart, amikor elfogadták azokat, hanem most is, hogy az amerikai szavazók egyre közelebb kerülnek az időközi választásokhoz?
Texas államban elsősorban a pandémiával összefüggésben meghozott, úgynevezett választáskönnyítő intézkedéseket tiltottak be, amelyek az emberi érintkezést minimalizálták.
Ennek értelmében megszüntették az egész napos (24 órás), valamint az autóból való kiszállás nélküli szavazás lehetőségét, továbbá megtiltották a választási tisztviselőknek, hogy kéretlenül a levélben történő szavazást népszerűsítsék, illetve azt is, hogy – szintén kéretlenül – a levélszavazáshoz szükséges regisztrációs lapokat kiküldjék. Emellett konkrét büntetőjogi passzusokat is elfogadtak, amelyek a szavazatszámlálók esetleges visszaéléseinek tettenérésekor alkalmazhatók.
