Katalónia székhelyén, Barcelonában hétfő óta tartanak a tüntetések a katalán függetlenségpárti politikusok ügyében hozott ítélet elleni tiltakozásul, akárcsak a rájuk épült radikálisok zavargásai.
A legfrissebb fejlemény, hogy ez utóbbiak legfőbb felelőse, az anarchistákhoz közeli Köztársaságvédő Bizottságok (CDR) szervezete tegnap felszólította a Governt, a katalán autonóm kormányt, hogy tegye meg már végre a döntő lépést, és szakítson Madriddal. A hétfői ítélet miatt elszabadultak az indulatok, és már az egész országrészben összecsapások voltak a radikálisok, a rendőrök és a Mossos d’Esquadra, azaz a katalán autonóm rendfenntartók között.
Manuel Marchena bíró és testülete többek között kilenc és tizenhárom év közötti börtönbüntetést rótt ki arra a kilenc vezetőre, akik ellen az állam rendje elleni zendülés, illetve részben hűtlen kezelés volt a két fő vádpont.
(Mint ismert, 2017. október 27-én az autonóm parlament egyoldalúan és törvénytelenül hozott határozatot az önálló katalán állam létrehozásáról.) Marchena bíró hiába hangoztatta az indoklásban, hogy a bíróságnak nem dolga, hogy politikai megoldásokat adjon történelmi gyökerű problémákra, a határozatot meghozták.
Ám a katalán függetlenségpártiakat, különösen a radikálisokat sajnos nem érdeklik az ebből a válságból származó kockázatok, már csak azért sem, mert Oriol Junqueras, a fő vádlott, a Katalán Republikánus Baloldal vezetője közölte, ismét ki fogják kiáltani a katalán köztársaságot. De legalább elítélték a tüntetések utáni erőszakot.
A függetlenségpártiak mást nem, csak a felmentő ítéletet voltak hajlandók elfogadni, ami jogilag is nonszensz lett volna, hát még politikailag.
Ha nem csitulnak az indulatok és nem fogják vissza magukat a zavargók, idő kérdése, és a madridi kormány engedélyt ad a csendőrök beavatkozására is.
Az pedig nagy baj volna, mert csak olaj a tűzre a gyűlölt rendfenntartó testület ellen. A mérleg tegnap délben: több mint 125 sérült – köztük hetvenkét rendőr, az egyik tüntetőnek kilőtték a bal szemét – és legalább ötven az előállítottak száma. A tüntetésekre mindenütt ráépülő radikálisok egyértelműen véget vetettek a függetlenségpárti mozgalom mindig hangoztatott békés jellegének.
Szomorú és sokatmondó tény, hogy Joaquim Torra katalán tartományelnök, a két évvel ezelőtti törvénytelen függetlenségi referendum után Brüsszelbe menekült Carles Puigdemont utódja – a jóindulatú elemzők szerint is a waterlooi „önkéntes száműzött” bábja – még biztatja is a tüntetőket. Jellemző eset az indulatok hevességére, hogy Barcelonában, a Ramblán a CDR tagjai kedd este összevertek egy jó szándékú férfit, mert megpróbálta eloltani az egyik tüzet, amit ők gyújtottak.
A katalán székhely közlekedése tegnap is megbénult az éjszakai zavargások nyomainak eltakarítása miatt, amelynek lakói meglepő módon alkalmazkodtak az évek óta egyre több tüntetéshez.
A lépés-ellenlépés láncolata miatt az események most már gyors egymásutánban követik egymást, és nem lehet tudni, a madridi kormány mikor elégeli meg, hogy a függetlenségpárti radikálisok – főleg az anarchisták – elszabadult hajóágyúként viselkednek egész Katalóniában. A rend helyreállításához támogatást ígért az ügyvezető szocialista kormányfőnek, Pedro Sáncheznek az ellenzéki jobboldal két pártja, a Néppárt és a centrista, inkább liberális Állampolgárok alakulata. A madridi kormány leszögezte, hogy nem tűri a közlekedés, főleg a repülőtéri és vasúti forgalom akadályozását, és ezzel arányosan fog fellépni. De a jelek szerint minden hiába, a függetlenségpárti alakulatok újabb nagyszabású tüntetésre készülnek pénteki általános sztrájkjukon, és borítékolni lehet, hogy a radikálisok megint zavargásokat fognak szítani.
Eközben a madridi ügyészség ismét kiadta az európai elfogatóparancsot Puigdemont ellen. Ha nem áll helyre a rend Katalóniában, az 1978-ban nagy többséggel elfogadott alkotmány 155. cikkelye értelmében a madridi központi kormány újra felfüggesztheti bármelyik országrész autonómiáját. A Magna Charta történetében éppen 2017. október 27-én alkalmazták először, Katalóniában.
A rendkívüli esemény előzménye, hogy Puigdemont október 10-én nyolc másodpercre kikiáltotta az önálló katalán államot, de még ugyanabban a mondatban fel is függesztette. Csak tavaly május végén oldották fel az autonómia korlátozását, amikor az új összetételű katalán parlament Quim Torra személyében végre talált megfelelő utódot a Brüsszelbe menekült Puigdemont helyére.
A katalán radikálisok és a függetlenségpártiak az általuk óhajtott köztársaságot eddig kétszer kiáltották ki. 1873-ban belpolitikai, gazdasági és pénzügyi zűrzavart okozott, és a következő évben a hadsereg teremtett rendet. 1931-ben ismét bevezették, de az újra elhatalmasodó politikai és gazdasági káosz polgárháborúhoz (1936–1939) és diktatúrához (1939–1975) vezetett.
Mindkét esetet gazdasági válság előzte meg. Mint most, 2012-ben, amelyet a Rajoy-kormány 2014-re sikeresen kivédett. A katalán konfliktus kivételével. Spanyolország ebben a légkörben készül az április 28-án tartott, de végül sikertelen általános választások megismétlésére.
A szerző újságíró
