Tüntetőleg

Zaj van. Mondhatni, csatazaj. Folyamatosan. Na nem itt, nálunk – hanem nálunk, Görögországban.

Ciprasz életútja persze a helléneknél sem számít mindennaposnak, ám azt már a fentiek alapján is nyugodtan kijelenthetjük: arrafelé a tüntetések, a sztrájkok, általában véve a zajos tiltakozás hozzátartozik a dolgok rendes menetéhez. Nem tetszik valami? Szólunk. Hangosan és érthetően. Amúgy tüntetőleg. Nem csak a görögök tesznek így, mindez számos egyéb országban is szokás. Európában és azon kívül is. Mi, magyarok ezt valahogy elfelejtettük. Az utóbbi években talán kezdtünk kicsit újra lendületet venni, de elég harmatosak vagyunk még. Pedig a felsorolt – megmozdulásokra okot adó – témák egy része nálunk is forrónak számít. Mégsem teszünk mást, csak a szemöldökünket ráncoljuk, és leszegett fejjel bosszankodunk magunkban. Tüntetőleg. Meg szellemeskedni próbáló cikkeket írogatunk. Amilyen ez is itt. Be is fejezem. Megyek, és keresek inkább egy macskakövet.