Tíz évvel ezelőtt a JSO fellázadt alakulatai megtagadták az engedelmességet, fegyveresen az utcákra vonultak, és egy időre lezárták az egyik belgrádi hidat. A szervezett bűnözés felszámolására létrehozott szerb ügyészség a lázadást a Zoran Djindjics néhai szerb miniszterelnök meggyilkolásához vezető események első láncszemének tekinti.
A szerb bűnüldöző szervek és az ügyészség az utóbbi hónapokban rendkívül szerteágazó és alapos munkába kezdett, hogy felderítse pontosan: kik és kiknek az utasítására gyilkolták meg 2003. március 12-én Zoran Djindjics miniszterelnököt. A belgrádi sajtó szinte naponta számol be újabbnál újabb részletekről, és a jelekből ítélve a szálak messzire vezetnek. Tanúvallomások alapján egyes „felső körökhöz” tartozó személyek is érintettek lehetnek az ügyben.
A merénylet egyik résztvevője Milos Simovics volt, aki az úgynevezett zimonyi klánhoz tartozott, és akit távollétében előbb 30, majd 40 év börtönbüntetésre ítéltek. Tavaly júniusban fogták el. A merénylet hátterének teljes kivizsgálására indított újabb vizsgálati eljárásban Simovics az ügyészség tudomására hozta, hogy a gyilkosságot Nebojsa Csovics, a szerb kormány akkori alelnöke „rendelte meg”. Csovics az őt ért vádakat „értelmetlen fecsegésnek és rágalmazásnak” nevezte.
A JSO-lázadás hátterének kiderítését Srdja Popovics, a Djindjics család ügyvédje kezdeményezte még 2010 novemberében, amikor büntető feljelentést tett az ügyben. Ennek alapján vették őrizetbe szerda virradóra Veselin Lecsicset, a feloszlatott JSO egykori biztonsági főnökét, Micsa Petrakovicsot, a csendőrség tagját és Vladimir Poticsot, a terrorelhárító alakulatok tagját.
A Djindjics család ügyvédje tavaly ugyancsak büntető feljelentést tett Vojiszlav Kostunica volt kormányfő, Acsa Tomics, a katonai biztonsági hivatal volt vezetője és még néhány személy ellen. Kostunicát azzal vádolja, hogy az ország akkori alkotmányos rendelkezései ellenére nem fojtotta el a fegyveres lázadást, Acsa Tomics terhére pedig azt rója az ügyvéd, hogy „lázadásra uszított, amikor ígéretet tett arra, hogy a katonaság nem fog beavatkozni”.
A Djindjics elleni merényletben először 2007 májusában hoztak ítéleteket: A két fővádlottat Milorad Ulemek Legiját, a Vörös Sapkások egykori parancsnokát mint a merénylet kitervelőjét és Zvezdan Jovanovics Zvekit, a gyilkosság tényleges elkövetőjét negyven-negyven évi börtönre ítélték. A per további tíz vádlottjára – titkosszolgálati tisztekre és a zimonyi klán tagjaira – összesen 298 év börtönbüntetést szabtak ki.
(MTI)
origo.hu
Kémbotrány: a szakértő szerint az akciót az ukrán titkosszolgálat politikai megrendelésre hajtotta végre
