A 2011. első félévi magyar uniós igazságügyi elnökség kezdeményezésére létrejött eseményen 16 európai – köztük a horvát – igazságügyi miniszter vagy magas rangú igazságügyi illetékes vett részt. Közös nyilatkozatot írtak alá arról, hogy felelősséggel viseltetnek a totalitárius rendszerek áldozatai iránt, valamint azért, hogy hasonló cselekmények soha többé ne fordulhassanak elő. Az emléknapot – részben szintén magyar kezdeményezésre – augusztus 23-án tartják, azon a napon, amikor a náci Németország és a sztálini Szovjetunió 1939-ben Moszkvában aláírta a Molotov–Ribbentrop-paktumot, amelynek titkos záradékában megegyeztek kelet-európai érdekszférájuk határaiban. Ez lett a közvetlen előzménye a Lengyelország német megtámadásával néhány nap múlva kirobbanó II. világháborúnak.
A konferencián bejátszották Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alelnökének videoüzenetét, amelyben az igazságügyi biztos hangsúlyozta, hogy az emlékezés minden európai közös öröksége és kötelessége.
Krzysztof Kwiatkowski, a házigazda Lengyelország igazságügyi minisztere arról beszélt, hogy az igazság, az igazságosság és az emlékezés az a három pillér, amelyre építkezve elkerülhető a totalitárius rendszerek megismétlődése.
Navracsics Tibor felszólalásában kiemelte: olyan Európára van szükség, amely közös értékeken alapul. Első helyen említette a demokrácia kultúráját, a jogállamiságot, a nyitott társadalmat. Hangsúlyozta, hogy segíteni kell azokat az országokat, amelyek ma is küzdenek a totalitarizmus ellen. Nagyon fontosnak nevezte a következő nemzedékek demokráciára, demokratikus kultúrára nevelését. A varsói nyilatkozatban, amelyet a konferencián más elfoglaltsága miatt részt venni nem tudó Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke már előre aláírt, a résztvevők kinyilvánították, hogy támogatják az európai emlékezés és lelkiismeret platformjának létrehozását, amely a XX. századi Európa két totalitárius rendszere, a fasizmus és a kommunizmus feldolgozásával foglalkozik majd.
A Terror Háza jó minta lehetne
Navracsics Tibor az MTI-nek nyilatkozva elmondta: Magyarország a totalitarizmus áldozatainak kárpótlása és rehabilitációjuk tekintetében is jó eredményeket ért el. „A megbeszélések során is többen kérték tanácsunkat, én pedig felajánlottam mindenkinek a segítségünket, akár a budapesti Terror Háza mintájára történő feldolgozás, a kutatómunka, hálózat kiépítése, akár a jogszabályalkotás területén”.
Magyarországnak ezen a téren Közép-Európában kifejezetten nagy tekintélye van, elfogadják és kicsit el is várják a vezető magyar szerepet – tette hozzá. Elmondta, hogy az európai emlékezés és lelkiismeret platformja keretében közös, több országot átfogó kutatóhálózatot szeretnének létrehozni a totalitárius rendszerek kutatására. Ebben magyar részről a Terror Háza, az annak fenntartójaként működő közalapítvány, illetve – a varsói konferencián szintén részt vevő – Schmidt Mária főigazgató vesz részt. Szeretnék azt is, ha az emléknapot ezentúl minden évben valamilyen európai uniós szinten megünnepelnék. A rendezvényt követően Navracsics Tibor lengyel kollégájával közösen megkoszorúzta a Varsói felkelők, a Gettó hősei és a Keleten elesettek varsói emlékműveit.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.