A veszélyhelyzetről vitázik az Országgyűlés

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslatot vitatja az Országgyűlés. Az előterjesztő Répássy Róbert elmondta: a kormány elsődleges célja a veszélyhelyzetben az volt, hogy az Ukrajnából menekülők humanitárius megsegítése mellett mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket, ezáltal biztosítsa az ország működését.

2025. 04. 30. 14:53
Fotó: Bodnár Boglárka Forrás: MTI Fotószerkesztõség
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lezárta az egyes törvényeknek a készpénzhasználattal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, majd áttért az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslat általános vitájára szerdán az Országgyűlés.

Budapest, 2025. április 8.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felszólal az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló törvényjavaslat általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. április 8-án.
MTI/Bruzák Noémi
Az előterjesztő Répássy Róbert (Fotó: Bruzák Noémi / MTI Fotószerkesztőség)

Az előterjesztő Répássy Róbert az ukrajnai fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló javaslat kapcsán elmondta: a kormány elsődleges célja a veszélyhelyzetben az volt, hogy az Ukrajnából menekülők humanitárius megsegítése mellett mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket, ezáltal biztosítsa az ország működését. Emlékeztetett, 

az orosz–ukrán fegyveres konfliktus következtében számos, Ukrajna területén élő ember kényszerült elhagyni lakóhelyét. 

A menekülők gyors befogadása és ellátása érdekében Magyarország menedékesként ismeri el a menekülő személyek egy csoportját. Mivel azonban Kárpátalján jelentős számban élnek magyar állampolgársággal is rendelkező személyek, meg kellett teremteni annak kereteit is, hogy a hazánkba menekült magyar állampolgárok se maradjanak ellátás nélkül.

Hozzátette, a kialakított rendszer kereteit immár törvényi szinten Magyarország addig az időpontig fenntartja, amíg a menedékeskénti elismerés lehetősége uniós szinten fennáll. Kitért arra is, hogy a kormány elkötelezett a gyermekek oktatásának biztosításában is, ennek megfelelően figyelmet fordít arra, hogy az Ukrajnából érkező gyermekek minél aktívabban tudjanak részt venni a magyar köznevelési intézmények munkájában.

 

A Fidesz támogatja a törvényjavaslatot

Képviselőcsoportja támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot Pajtók Gábor, a Fidesz vezérszónoka, azt hangsúlyozva: az Ukrajnában dúló háború alaposan átformálta kontinensünk gazdasági kilátásait és a második világháború óta nem látott humanitárius kihívás elé állította térségünket. Hozzátette: 

az elmúlt hetek, hónapok fejleményei alapján reálissá válhat, hogy a felek tűzszünetben állapodnak meg, amelynek nyomán békekötés következhet.

Kiemelte: a törvényjavaslat célja, hogy a veszélyhelyzet jogalkotással érintett területein a jogbiztonságot fenntartsák, valamint az, hogy zökkenőmentes átmenetet biztosítsanak a különleges jogrend megszűnése utáni időszakra. Pajtók Gábor kiemelte: számos területet érintett a veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás, és a magyar emberek biztonsága érdekében hozott intézkedések közül törvénybe kívánják foglalni a stratégiai ágazatokban működő vállalatok védelmét az ellenséges felvásárlással szemben, akárcsak az árfigyelő rendszer fenntartását, a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó előírások fenntartását, a beruházási és a kisajátítási szabályok változtatását, vagy a társasházak működtetésével és a távhőszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket. A képviselő ide sorolta a köznevelés szabályozása terén eddig rendelettel bevezetett változtatást, amely alapján a fenntartó rossz anyagi helyzete esetén elkerülhető egyes nemzetiségi iskolák megszüntetése, ehelyett állami kezelésbe lehet venni ezeket az intézményeket.

 


Jobbik: Ez a jogalkotás semmibe vétele

Jóérzésű képviselő és jóérzésű frakció ezt a javaslatot támogatni nem tudja – összegezte képviselőcsoportja álláspontját Dudás Róbert (Jobbik), aki arról beszélt, hogy a jogalkotás semmibe vétele és megcsúfolása, ahogyan a kormány megpróbál törvénybe foglalni eddig rendeletben meghozott szabályokat. Hozzátette: a salátatörvényeknek akkor látják értelmét, ha azok egy-egy terület szabályozását alakítják át több jogszabály módosításával, de ebben az esetben jóval szerteágazóbb témákat ölel fel a csomag.

 

KDNP: Életszerű a rendeletek törvényi erőre emelése

Hollik István (KDNP) azt mondta, mindannyian annak örülnének, ha a veszélyhelyzet nem lenne érvényben. Ha a veszélyhelyzetet meg lehetne szüntetni, az azt jelentené, hogy a szomszédunkban zajló háborúnak vége van, vagy legalábbis a felek eljutottak a tűzszünetig és a béketárgyalásokig – tette hozzá.

A képviselő kijelentette, hogy Európa továbbra is brutálisan háborúpárti. 

Megjegyezte, hogy a Tisza Párt pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a kongresszusán egy olyan határozatot fogadtak el, ami támogatja Ukrajna minél hamarabbi uniós csatlakozását, egyetért az ukrán hadiiparba történő befektetéssel, illetve azzal, hogy a szomszédos ország még több pénzt és fegyvert kapjon. A kereszténydemokrata politikus azt mondta, ez nem abba az irányba mutat, hogy az Európai Néppárt a békéért dolgozna, ők a háborút akarják támogatni.

Úgy látszik, hogy az európai és a brüsszeli elitnek az az érdeke, hogy folytatódjon a háború, de nekünk a béke az érdekünk

– szögezte le. Hozzátette, ettől függetlenül életszerű, hogy a veszélyhelyzet miatt rendeletben meghozott döntések közül többet is törvényi erőre emelnek, hogy a jogbiztonság elve ne sérüljön.

 

Mi Hazánk: A menekültügyi eljárásokban a kormánynak markánsabban kellene fellépnie

Novák Előd (Mi Hazánk) szerint akár több ezer eurós helyszíni bírságot is ki lehetne szabni azokra, akik erőszakosan áttörnek a határkerítésen. Novák Előd emellett felhívta a figyelmet, hogy a tárgyalt jogszabály az operatív törzs döntéselőkészítő iratainak titkosítását az eredeti tízről harminc évre hosszabbítaná a meg.

Borítókép: Az előterjesztő Répássy Róbert (Fotó: Bruzák Noémi / MTI Fotószerkesztőség)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.