Giró-Szász András kiemelte: határidőre elküldték a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos válaszokat. Megjegyezte: erre általában két hónap áll rendelkezésére az uniós tagállamoknak, most Magyarország egy hónapot kapott. „Ez egy nagyon komoly teljesítmény” – fogalmazott. A válasz alapja az az elmúlt egy hónapos folyamatos konzultáció, amelyet a magyar kormány az unió különböző főigazgatóságaival, valamint a kormányfő személyesen José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével folytatott, illetve a magyar minisztériumok szakmai háttere. Az ilyenkor szokásos eljárás szerint a bizottság, miután megkapta a leveleket, értékeli és megválaszolja azokat – fejtette ki.
Giró-Szász András a bírák nyugdíjba vonulása kapcsán rámutatott: a kormány álláspontja egy jogi álláspont, amit hosszan kifejtenek a válaszban. Kiemelte: a kormány fenntartja, hogy az általános öregségi nyugdíjjal és a nyugdíjreformmal, s nem az igazságszolgáltatással kapcsolatos lépésről van szó. Mint kifejtette: ez nemcsak bírákra, hanem az ügyészekre, közjegyzőkre is vonatkozik. A bírók eddig pozitív diszkrimináció alatt voltak a többi köztisztviselővel és még az ügyészekkel szemben is, utóbbiak ugyanis 65 éves korukban vonulhattak nyugdíjba. A bírók emellett maguk döntöttek arról is, hogy akarnak-e maradni. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár kiterjesztésével az ilyen típusú pozitív diszkrimináció szűnik meg – mutatott rá.
Ahogy már közöltük, az Európai Bizottság megkapta azokat a válaszokat, amelyeket a kormány küldött az egy hónappal ezelőtt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások keretében.
Arra az újságírói kérdésre, hogy ha nem fogadja el ezt az Európai Bizottság, elmennek-e az Európai Bíróság szintjéig, azt mondta: a kormány álláspontja egyértelmű a válaszban. Leírták, ennek alapján gondolják úgy, hogy továbbra is releváns az az álláspont, amit a kormány és az Országgyűlés képviselt – közölte.
„Ha ezekre az érvekre az Európai Bizottság ugyanilyen jogi szinten továbbra is alá tudja támasztani, hogy szerinte ez még mindig negatív diszkrimináció, akkor a következő lépésben a magyar kormány megnézi azt a választ, amit az Európai Bizottság ad, és annak függvényében alakítja ki álláspontját” – fogalmazott a kormányszóvivő.
Két ponttal kapcsolatban a kormány fenntartja álláspontját
A jegybankelnök esküjével és fizetésével kapcsolatban azt mondta: hét vagy nyolc pontot fogalmaztak meg a jegybankkal összefüggésben, és két pont van, amivel kapcsolatban a kormány fenntartja álláspontját.
A többi kritizált pontot nem az új jegybanktörvény hozta létre, hanem a korábbi törvényben is benne voltak. Kitért arra is, hogy a monetáris tanácsban való kormányzati részvétel, vagy a napirend előzetes egyeztetése Csehországban vagy Romániában „betűre így van”. A magyar kormány, mivel elkötelezett az együttműködésben és ezeket nem tekinti kardinális kérdésnek, ezekben a pontokban minden további nélkül enged.
A fizetéssel összefüggésben továbbra is úgy gondolják, nem a jegybankelnökkel kapcsolatos negatív diszkriminációról van szó, általános bérplafonról határozott a kabinet a közszférában dolgozók kapcsán, és ebbe a jegybank elnöke is beletartozik. A kormány csatolta azt a táblázatot is, amely rögzíti az európai jegybankok vezetőinek, a központi bank vezetőjének és az adott országok átlagjövedelmének viszonyát. Ez az Európai Unióban 8,5–14-szeres szorzó között mozog – jegyezte meg. Arra a felvetésre, hogy a problémát abban látják, hogy a jegybankelnök fizetése egy cikluson belül nem csökkenthető, azt felelte: a litván parlament 2011-ben parlamenti határozattal a válságra való hivatkozással 30 százalékkal csökkentette a litván jegybankelnök fizetését.
A kormányszóvivő az adatvédelmi ombudsmani rendszer átalakításáról kiemelte: fenntartják álláspontjukat, hogy a mostani szabályozás – ahogy a korábbi is – mindenben megfelel az unió irányelvének, és ezt kellően, jogilag alá is támasztották.
