Pia Ahrenkilde Hansen szóvivő jelezte egyúttal: ez azt jelenti, hogy Magyarország betartotta a bizottság szabta határidőt. A bizottság hozzátette, hogy „sürgős jelleggel” fogja elemezni a válaszokat. Az elemzésben azt fogják vizsgálni, Magyarország „megfelelő és konkrét” lépéseket tett-e, hogy biztosítsa a magyar jog unióshoz igazítását a jegybank függetlenségének, a bírák és ügyészek nyugdíjba vonulási korhatárának, valamint az adatvédelmi felügyelő hatóság függetlenségének területén.
„Megfelelő döntést” hoz majd
A közlemény arra is kitér, hogy az újabb jogi elemzés alapján a biztosi testület „megfelelő döntést” hoz majd arról, szükséges-e bármilyen további lépés az eljárások keretében.
A bizottság megkapta a választ azokra a levelekre is, amelyekben nem a kötelezettségszegési eljárások keretében kért további információkat a kormánytól – derül ki a közleményből. Viviane Reding alapjogi biztosnak az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos leveléről, valamint Neelie Kroes informatikai biztosnak a médiatörvényre vonatkozó leveléről van szó.
Brüsszeli forrásból pénteken elmondták, hogy a kormány mintegy száz oldal terjedelemben válaszolt az Európai Bizottságnak. A vitás kérdéseket jól ismerő brüsszeli forrás szerint a magyar válasz egyes pontokon szövegszerű törvénymódosítási tervezetet tartalmaz, amely ha kielégítő lesz az Európai Bizottság számára, a magyar parlament elé kerül majd. Más pontokon a magyar kormány érvekkel kívánja alátámasztani saját álláspontját, bízva abban, hogy azzal eloszlathat egyes brüsszeli aggályokat.
A forrás szerint a jegybanki függetlenséget illetően eszerint Magyarország kész törölni például az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő előírást, valamint kész engedményre a Monetáris Tanács ülésein való kormányzati részvételt illetően is. Szintén lehetséges a törvénymódosítás az adatvédelmi hatósági függetlenség megerősítése érdekében.
A magyar kormányzat szerint ugyanakkor a jegybankelnök által a magyar alaptörvényre leteendő eskü nem áll ellentétben az uniós követelményekkel, hiszen maga a magyar alkotmány is kimondja a jegybankelnöknek a nemzeti hatóságoktól való függetlenségét. A jegybankelnök fizetésének szabályozása – érvel továbbá a magyar kormányzat – a közszféra általános javadalmazási plafonjához igazodik.
A bírákat illetően – mondta az említett brüsszeli forrás – Magyarország kész biztosítani annak lehetőségét, hogy az általános nyugdíjkorhatárt elérő bírák bírói megbízatását egyéni alapon meghosszabbíthassák.
Az igazságügyi reformmal kapcsolatos brüsszeli érdeklődésre adott válaszaiban a magyar fél igyekezett eloszlatni a szabályozásra vonatkozó uniós kételyeket. A médiaszabadságot illetően Magyarországon készül a médiatörvény módosítása, mivel annak egyes előírásait az Alkotmánybíróság tavaly decemberben alkotmányellenesnek ítélte. Ezen kívül a magyar fél hajlandó kikérni az Európa Tanács véleményét a médiaszabadsággal összefüggő szabályozás tekintetében. Az Európai Bizottság a Klubrádió problémáját is felvetette, magyar részről azonban arra utaltak, hogy a frekvenciaügy tárgyalása jelenleg bírósági szakaszban van.
A konzultációk alapján születtek
Szijjártó Péter és Giró-Szász András az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában kifejtette: a kabinet az elmúlt hetekben folyamatosan konzultált az Európai Bizottsággal és annak főigazgatóságaival, Orbán Viktor miniszterelnök pedig személyesen is egyeztetett José Manuel Barrosóval, a bizottság elnökével. A válaszlevelek ezen konzultációk alapján készültek – közölték.
„Az ilyenkor szokásos eljárás rendjének megfelelően a következő lépésben az Európai Bizottság feladata, hogy a válaszokat értékelje. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, számíthatunk arra, hogy az Európai Bizottság a továbbiakban is objektív, pártatlan, a kettős mérce alkalmazását kizáró, jogi és szakmai alapokon nyugvó értékelést készít” – írta a két szóvivő, hozzátéve, hogy a kormány elkötelezett az európai értékek mellett, és továbbra is készen áll a konzultációra az Európai Unió intézményeivel.
Orbán Viktor kormányfő csütörtökön az mr1-Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt mondta, a jogszabály-módosítási szövegeket rögzítő válaszlevél „semmilyen újdonságot nem tartalmaz”, a magyar álláspont védhető, néhány ponton kell kiegészítést tenni, és „egy aránylag egyszerűnek mondható tárgyalássorozat előtt állunk”.
