Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője elmondta: a január 1-jei időpont kellően távol van, és a kormány nyilvánvalóan tesz addig lépéseket. Hozzátette, az IMF-tárgyalások, jóllehet függetlenek a túlzottdeficit-eljárási folyamattól, mindenképpen egy fenntartható adósság- és hiánypályát felvázoló gazdasági programot fognak megszabni, eléggé szoros monitoringgal egybekötve. Ezzel együtt a kormány keze erősen meg van kötve, és a kormányzati motiváció is az, hogy találjon olyan lépéseket, amelyekkel javítja a várható egyenleget. Nagyon kicsi az esély arra, hogy ténylegesen is megtörténjen a támogatások felfüggesztése – tette hozzá az elemző.
A közgazdász szerint mindazonáltal a támogatás befagyasztásának GDP-re gyakorolt hatása egy az egyben ekkora lehet, vagy a multiplikátorhatásokkal talán még nagyobb, mint a visszatartott összeg. Elmondta: a meg nem valósult beruházásokhoz társulna önrész is, így a GDP 1,5 százaléknál is többet jelenthetnek így az elmaradt beruházások.
A szakember úgy értékelt: költségvetési oldalon nem egyértelmű, hogy mennyi az, amit a költségvetésnek saját forrásokból kellene kompenzálnia a kieső források miatt, hiszen az EU a leszerződött projektekre még kifizeti a vállalt összegeket. Nem képződne olyan kiadása a költségvetésnek, amit mindenképpen teljesítenie kellene.
Gárgyán Eszter szerint elég egyértelmű hatása lenne a befagyasztásnak a külső egyenleg szempontjából: az uniós források hozzájárulnak a magyar külső egyenleg 3 százalék körüli GDP-arányos többletéhez. Ez megfeleződhet, ami stabilitási szempontból nem lényegtelen szempont, főleg hogy a külső finanszírozási igény miatt Magyarország kifejezetten magas kockázati besorolásúnak minősül az EU többi országához képest, tette hozzá.
Ez a fenyegetés „abban segít, hogy tényleg legyen megállapodás„
Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője is úgy látja, hogy kis valószínűséggel következhet be a kohéziós támogatások tényleges befagyasztása. Mint mondta, „ez fenyegetés, amit végül nem fognak beváltani. Abban segít, hogy tényleg legyen megállapodás.” Úgy vélekedett, ha lesz EU/IMF-megállapodás, akkor csakis olyan pályát fognak elfogadni, amely egyébként is megfelel a túlzottdeficit-eljárás szempontjainak.
Az MKB elemzője szerint a pénzek befagyasztásának sem lenne túl nagy közvetlen hatása a magyar gazdaságra. Kifejtette, az ilyen pályázatoknak van egy átfutási idejük, mire befogadják, értékelik és a pénzeket kifizetik, ez hosszú folyamat. Emlékeztetett: a meglévő projektekben vállalt kötelezettségeit teljesíti az EU.
Kondrát Zsolt elmondta: az EU azokat a pénzeket akarja zárolni, amelyeket 2013 januárjától lehetne lehívni, s ennek csak nagyon késleltetett és elosztott hatása lenne. „Értjük, hogy mekkora a teljes összeg, de az nem olyan, minta hirtelen beesne egy ekkora összegű kifizetési köztelezettség” – fogalmazott a közgazdász.
Hozzátette, a rövid távú gazdasági hatása nyilvánvalóan negatív: kevesebb beruházás lesz. Az viszont hozzátartozik, hogy középtávon annyira nem biztos, hogy ront a gazdasági kilátásokon, mivel általában is, nem csak Magyarországon, erős kételyek vannak, hogy mennyire hatékonyak ezek az EU-pénzből finanszírozott beruházások – vélekedett a szakember.
Az elemző hangsúlyozta: nem is annyira a pénzbeli zárolás járna negatív hatással, hanem a mögötte lévő üzenet, mivel azt jelentené, hogy nincs megállapodás az IMF–EU párossal. Ilyen helyzetben árfolyamgyengülés, hozamemelkedés, rosszabb növekedés várna Magyarországra.
Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia és jóvá kell hagynia.
A témáról kiadott közlemény szerint a pontosan 495 184 000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A bruttó hazai termék 0,5 százalékáról, az összes kötelezettségvállalás 29 százalékáról van szó. A közlemény szerint a mindeddig példátlan lépés „az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint a megfelelő lépések elmaradását”.
A szabályok szerint „ha a tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről”.
