Boross és Medgyessy nem bolygatná az ügynökkérdést

Boross Péter és Medgyessy Péter volt miniszterelnök egyaránt úgy véli, felesleges tovább bolygatni, hogy a rendszerváltás előtt ki volt az állampárti titkosszolgálat ügynöke.

„Sérült lelkek ambícióit látom ebben megnyilvánulni” – fogalmazott Boross Péter egykori MDF-es politikus, aki a rendszerváltás után az Antall-kormány első titkosszolgálatokat felügyelő minisztere volt, majd Antall József halálát követően, 1993 decemberétől 1994 júliusáig miniszterelnökként tevékenykedett. Boross Péter szerint egész mást jelent, ha valaki előnyökért cserébe vállalta ezt a tevékenységet, mint ha önhibáján kívül, kényszer, fenyegetés, zsarolás hatására kellett részt vennie benne.

„Nem olyan egyszerű kérdés ez, mint amilyennek látszik” – fűzte hozzá az idős politikus, majd megjegyezte: „az meg ellenszenves nekem, mikor egykoron védett kádergyerekek ma ezt a dolgot különös nagy hangsúllyal akarják képviselni és nyilvánosságra hozni, mert nekik könnyű volt”.

Medgyessy Péter, aki a rendszerváltás előtt miniszterelnök-helyettesi és pénzügyminiszteri funkciót töltött be, 2002 és 2004 között pedig a szocialista–szabad demokrata koalíció párton kívüli miniszterelnöke volt, úgy vélekedett, hogy ezzel a kérdéssel nem kell foglalkozni, „felesleges figyelemelterelés”, „egy nagyon szűk kör érdeklődését elégíti ki”, a jelenlegi szabályok egyébként is lehetővé teszik, hogy az emberek megismerhessék a saját múltjukat. Arra a felvetésre pedig, hogy nem válnak-e egyes közéleti szereplők zsarolhatóvá a máig feltáratlan ügynökakták miatt, Medgyessy Péter azt mondta, bár „a mai magyar világ tele van erkölcstelenséggel”, de nem hiszi, hogy bárkit is a múltjával tartanának sakkban.

Medgyessy Péterről néhány héttel azután, hogy 2002 tavaszán miniszterelnökké választották, címoldalon hozta az egyik ellenzéki napilap, hogy D-209-es szigorúan titkos tisztként az állampárt titkosszolgálatának dolgozott. Medgyessy a parlamentben napokon belül elismerte, hogy 1977 és 1982 között kémelhárító tiszt volt. A hír felröppenése kormányválság veszélyét idézte elő, ugyanis emiatt az SZDSZ-ben voltak olyanok, akik a koalícióból való kilépést szorgalmazták, ám az SZDSZ maradt a kormányban.

Az ügynökakták kérdése idén februárban került ismét napirendre a parlamentben. A Fidesz–KDNP-frakciószövetség hétfői ülésén tárgyal az ügynökkérdésről. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke korábban azt mondta, az ügynökmúlt feltárásának módszeréről komoly vita zajlik a kormánypárti képviselőcsoportban.