Ez történt még a parlamentben:
– Szocialista kezdeményezésre, de egy kormánypárti módosító indítványnak megfelelő szöveggel fogadta el az Országgyűlés hétfőn a szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépésről szóló határozatot.
– A kormány és a bankszövetség megállapodásának megfelelően módosította a pénzügyi szervezetek különadójának szabályait a parlament hétfőn.
– Döntöttek a „Robin Hood-adóként” ismert közteher mértékének emeléséről és a fizetésre kötelezettek körének kiterjesztéséről.
– Az alaptörvényben deklarálták, hogy a január 1-je óta hatályos alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény-erejűek.
– Hétfőn elfogadta a Ház a járási rendszer kialakításával összefüggő első törvénycsomagot, amely tartalmazza a járási hivatalok feladatait, rögzíti a hivatalvezetők jogállásának szabályait. A részleteket itt olvashatja.
– Az Országgyűlés ismét elfogadta a médiaszabályozás módosítását, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a Háznak.
– A Ház hétfőn megszüntette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségét.
– A parlament az alkotmány módosításával úgy döntött, a jövőben kétharmados többség szükséges a volt államfők jogállásáról és javadalmazásáról szóló szabályok megváltoztatásához.
– A jegybanktörvényről szóló zárószavazásra hétfőn nem kerül sor. Bővebben >>>
– A parlamentben a nemzeti összetartozás napjáról is megemlékeztek.
Az Országgyűlés május közepén határozott a hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó bevezetéséről; a július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak minden elküldött üzenet – sms és mms – után is.
A távközlési adó erre az évre érvényes szabályait most, kevesebb mint három hét elteltével megváltoztatta a Ház: az adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb négyszáz, a cégeknél ezernégyszáz forint lehet. Az eredeti kormányjavaslat hétszáz, illetve kétezer-ötszáz forintos maximumot írt elő, ezeket azonban végül csak a jövő évtől, az ágazatot terhelő különadó megszűnése után alkalmazzák majd.
Erről az adózást érintő törvénymódosítások között döntöttek a gazdasági bizottság előterjesztésére. A testület a változtatást a távközlési szolgáltatók javaslatainak figyelembevételével indokolta.
A szolgáltatók is ezt kezdeményezték
A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone korábban csakugyan azt kezdeményezte, hogy a magánszemélyek előfizetését hétszáz helyett havonta legfeljebb négyszáz forint telefonadó terhelje, a vállalati előfizetőkét pedig maximum ezernégyszáz. Érvelésük szerint a tervezett adóbevétel így is biztosítható. Álláspontjuk ugyanakkor változatlanul az, hogy az új adó nem szolgálja az ország érdekeit, és aránytalan terhet ró a távközlési szolgáltatásokra.
Újdonság az is, hogy a bevallás és az adófizetés időpontja a hívás, üzenetküldés utáni hónapról az azt követőre módosul azért, hogy a szolgáltatók adófizetési kötelezettségüket a befolyt díjakból teljesíthessék.
Magánszemélyeknél havonta az első tízpercnyi beszélgetés változatlanul adómentes lesz, és szintén mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása.
Mint ismeretes, múlt hét kedden támogattaa parlament a távközlési adó szabályainak megváltoztatását. A Ház döntött a hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó bevezetéséről; a július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak minden elküldött üzenet után is.
