Összesen 110 ezer 617-en jelentkeztek a szeptemberben induló képzésekre a februári határidőig. Közülük 79 ezer 681-en kezdhetik meg tanulmányaikat az általuk megjelölt szakok valamelyikén. Alap- és egységes, osztatlan képzésre 83 ezer 575-en jelentkeztek, és 59 ezer 569-en kerültek be, míg mesterképzésben a 22 ezer 321 jelentkező közül 14 ezer 704-en nyertek felvételt.
A Corvinuson a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 482 pontot, az alkalmazott közgazdaság szakon 479, az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon pedig 478 pontot kellett elérni. Az intézmény gazdaságelemzés szakán 477, a nemzetközi tanulmányok szakon 473 pontra volt szükség a bekerüléshez.
Szintén magasak a pontszámok a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol alkalmazott közgazdaságtan szakon 471, nemzetközi gazdálkodás szakon 470 pont kellett azoknak, akik ott szeretnének tanulni szeptembertől.
Jogi képzésben az ELTE-n 467 pontnál volt a határ, a Budapesti Gazdasági Főiskolán magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 465, francia nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 464 pontra volt szükség. A ponthatárokat a Felvi.hu oldalon lehet böngészni.
Pontosan 8 órakor megnyomták a gombot a színpadon, s elkezdek megjelenni a margitszigeti sportcentrum kivetítőjén a pontszámok – jelentette a helyszínről a Hír Televízió tudósítója. A szigeten tartó rendezvény előreláthatóan este tízig tart, a diákok koncerteken ünnepelhetnek.
Hazatérnek a fiatalok
Öt–hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek, például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta a Fidelitas vezetőivel és tagjaival folytatott keddi budapesti megbeszélésen, a múlt héten kezdődött konzultációsorozata újabb állomásán. Nekik „fogadóállomásokat” kell kiépíteni, jó munkahelyekre, jó iskolákra van szükségük. Szerinte a közép-európai egyetemek is fel fognak értékelődni, és „ha jól alakítjuk át a felsőoktatási rendszerünket, fogadóállomásai leszünk az elfogadható áron tanulni akaró tehetséges nyugatiaknak”.
A diákok hazatérését, valamint a felsőoktatási intézmények nívóját alapozza meg az Új Széchenyi Terv is, amelynek keretein belül a főiskolák és egyetemek mintegy százmilliárd forintos fejlesztési forrásra pályázhatnak. A terv mögé az idei mintegy 1400–1600 milliárd után jövőre a tervek szerint mintegy 2000 milliárd forint fejlesztési forrást állítanak. Ismert az is, a költségvetési támogatás az állami ösztöndíjak mellett a Diákhitel II-ben is megjelenik.
