A Közép-európai Egyetem tanára úgy véli, a kormánynak van mozgástere abban, hogy megegyezzen-e az IMF-fel.
Három hónappal ezelőtt nem volt kérdéses, de ma már leginkább attól függ az IMF-hitel sorsa, mire jutnak a kormányzaton belül. Ha ilyen-olyan okokból nem tudnak megállapodni, azzal is együtt lehet élni – mondta Csaba László.
„Most már nem vagyok abban biztos, hogy mindenáron meg kell egyezni. Januárban még az voltam” – jelentette ki a közgazdász, hozzáfűzve: a hozamfelárak és piaci görbék akkor azt mutatták, hogy nagy a veszély.
Hangsúlyozta ugyanakkor: „a megállapodást persze most sem bánnám, mert ez azt üzenné a befektetőknek, hogy nem lesz sok nem konvencionális gazdaságpolitikai intézkedés a jövőben”.
Csaba László azzal magyarázta, hogy január óta változott a véleménye, hogy az EU megállapodott a görög hitelezőkkel. Ha nincs görög válság, akkor portugál és olasz bizonytalanság sincs, és mindenki észreveszi, hogy az amerikai gazdaság növekszik, mint ahogy a német, az orosz és brazil is. Ez jelentősen könnyebbé teszi a mi helyzetünket is – tette hozzá. Görögország hivatalos hitelezői és ellenőrei szerint egyébként 2015-től újabb, immár harmadik mentőprogramra is szükség lehet, legalább ötvenmilliárd euró erejéig. Bővebben >>>
„Ha Magyarország nem állapodik meg, de a világgazdaságban mindazok a kedvező változások végbemennek, amikről beszéltünk, akkor mi elég kicsik vagyunk ahhoz, hogy IMF-megállapodás nélkül is a piacon maradhassunk” – közölte a közgazdász.
A finanszírozás költségeivel kapcsolatban azt mondta: nem az olcsóság számít, az IMF ugyanis a pénz mellett előírásokat is hoz. „Inkább fizessünk egy százalékponttal többet annak, aki utána nem szól bele a pénz elköltésébe, ebben az esetben pedig az ország életébe” – fűzte hozzá a közgazdász. Megjegyezte: a piacok most nettó 2,25 százalékpontos reálhozammal adnak hitelt, ami „nem olyan nagyon sok”.
Költség és hozam tekintetében Magyarország a legvonzóbb befektetési célpontok közé tartozik a világon – mondta Csaba László.