Az EKB elnöke szerdán az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága előtt mondott beszédében hangsúlyozta, hogy az EKB „nem szabványos monetáris politikai eszközeinek” bevetése nélkül az európai bankrendszer az adósságválság miatt súlyos likviditási válságba került volna. E nem szabványos eszközök, elsősorban a két hosszú lejáratú refinanszírozási művelet (LTRO), amelynek révén a bankok nettó 520 milliárd likviditáshoz jutottak, enyhítették a problémákat.
E műveletek végső célja az volt, hogy ne álljon le a vállalatok hitelezése – mondta Draghi, elismerve ugyanakkor, hogy a reálgazdaságban egyelőre nem érezhető hatásuk, főleg azért nem, mert a gazdaságok pangása vagy recessziója miatt csekély a hitelkereslet. „Az EKB keresletet nem tud teremteni” – mondta Draghi.
A bankelnök ugyanakkor biztatónak mondta, hogy kis bankok, amelyeknek oroszlánrészük van a kis- és közepes vállalatok finanszírozásában – és közvetve a munkahelyteremtésben – nagy számban vettek részt a két LTRO-programban.
„Bízunk benne, hogy így a központi banki likviditás nagyon közel került a reálgazdasághoz” – fogalmazott a bankelnök. Arra kérdésre, hogy az EKB tervez-e további ösztönző intézkedéseket, kitérő választ adott. „Szabványválaszomat adom, sosem kötelezzük el magunkat előre” – mondta.
Draghi szerint az adatok azt mutatják, hogy az év első negyedében az európai gazdaság alacsony szinten stabilizálódott, de számos bizonytalanság terheli. Ezek közül a legfontosabb, hogy az eurózónában ismét nő a feszültség a szuverénadósság-piacon, és ez továbbterjedhet a reálgazdaságra. Ezzel kapcsolatban Draghi hangsúlyozta, hogy az EKB nem segíti hozzá a bankokat, hogy bármennyi államkötvényt felvásároljanak,
ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a jelenlegi körülmények között „elsietett lenne” az EKB válságellenes intézkedéseinek leépítéséről, valamilyen „exit-stratégiáról” beszélni.
