Az utolsó görbehajlítók

2018-ban (is) jó döntést hozott a magyar nép, mert azt látjuk, hogy ha a mai ellenzék vezetné ezt az országot, már elszabadult volna a pokol.

Lengyel Lászlónak hamarosan bíróság előtt kell felelnie Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI/Kovács Attila

A jó vezető egyik ismérve, hogy tud döntéseket hozni. Rosszul dönteni lehet, de a legrosszabb az, ha az ember képtelen dönteni. Ezt a tanácsot adta egyszer nekem egy számomra fontos ember. Egy szerkesztőséget vezetni összemérhetetlenül könnyebb feladat, mint egy országot. Ha rosszul döntünk, legfeljebb egy silány cikk, egy félresikerült újság a következmény, ami miatt persze nem alszik az ember, de nem dőlt össze a világ, holnap megpróbálunk jobb lapszámot készíteni. Egy ország vezetőjének sokkal nagyobb a felelőssége, s különösen nagyobb világjárvány idején. Hiszen az, hogy miként cselekszik egy adott helyzetben, emberi életek millióira lesz hatással.

Most már világosan látszik, hogy Portugália karácsony előtt hibás döntést hozott. Emberileg természetesen érthető, hogy az ünnepekre való tekintettel a portugál kormány lényegében feloldotta az addigi korlátozásokat néhány napra, de ennek a rossz döntésnek súlyos következményei lettek: elszabadult a járvány, már a harmadik hullám sújtja az országot, rekordszámú fertőzött és halott, összeomló egészségügy, külföldi segítségkérés. Ráadásul az elhibázott uniós vakcinabeszerzés miatt a védőoltások is lassan csordogálnak, így messze még a megváltás Portugáliában. Is.

Magyarország másik utat választott. A hosszú hetek óta változatlanul fennálló szigorításokon nem lazítottunk, nem rángattuk a gyeplőt ide-oda, s mindaddig, amíg a járványhelyzet vagy az átoltottság nem engedi, nem is terveznek ezen változtatni. Ez is egy döntés, s látjuk a következményeket: nem robbantunk bele egy harmadik hullámba, hanem szépen, lassan csökkenő fertőzésszámokról tudunk beszámolni napról napra.

Az oly gyakran szidott egészségügyünk pedig a legnagyobb rohamok idején is állta a sarat, ma már pedig elviselhetővé vált a kórházban fekvők és a lélegeztetésre szorulók száma is. A halálozási mutatók is javultak, de ebben persze nincsenek jó meg jobb számok: egyetlen halott is sok, akit a vírus miatt veszítettünk el.

Tegnapi hír, hogy Madridban lazítottak bizonyos szabályokon. A legtöbb spanyol tartomány vezetője ellenezte a döntést, és arra kérte a kormányt, ne engedjen a szigorból. Az ottani kormány válasza az volt, hogy ebbe nem szólnak bele, hisz minden tartomány kezében ott vannak az eszközök a járványgörbe-hajlításra. Kíváncsian figyeljük, mi lesz a görbehajlítók sorsa. De sem a portugál, sem a spanyol kormány tevékenységét nem tisztünk megítélni, megteszik azt majd a spanyolok, portugálok. Mint ahogyan nyilván megteszi ezt a magyar társadalom is a mi kormányunkkal.

Az azonban már biztos, hogy 2018-ban (is) jó döntést hozott a magyar nép, mert azt látjuk, hogy ha a mai ellenzék vezetné ezt az országot, már elszabadult volna a pokol. Most ugyanis sunyi módon ágálnak a szigor ellen, maguk előtt tolva azt a pár tucat elégedetlenkedő vendéglátóst, akik minden áron nyitni akarnak, egyébként talán még meg is érthető egzisztenciális okokból. De a legjobb választ az egyik baloldali „szakértő” adta meg erre.

Azért az idézőjel, mert ez is olyan szakértő, mint a GKI vagy Lengyel László a gazdaságban: még soha egyetlen jóslata nem vált valóra. Aszondja ez a nagytudású forradalmi víziójában, hogy a kormánynak addig kellene nyitnia, míg a vendéglátósok ki nem nyitnak illegálisan, mert akkor aztán elszabadul a járvány. Értjük? Ha legálisan ülünk be egy étterembe, nem fog rajtunk a vírus, ha illegálisan, akkor lesz nemulass. Vagy valami ilyesmi.

Szóval amíg a baloldalnak ilyenek a legvilágosabb lámpásai, azt hiszem, jobb, ha semmilyen döntést nem bízunk rájuk. Egyébként meg amikor a körülmények lehetővé teszik, a kormány nyilván boldogan enyhít a szigorításokon. Talán már nem kell nagyon sokat erre várni.