időjárás 6°C Gál 2021. October 16.
logo

Felségárulás

Pataki Tamás
2021.06.17. 06:00
Felségárulás

Karácsony Gergely felségárulást követett el: hajléktalanná tette Szent István királyt. Gyáva, gyengekezű zsarnokokra jellemző, alattomos húzással száműzte a főváros szívéből első szent királyunk szobrát, amelyet „vakmerően” a róla elnevezett parkba terveztek elhelyezni még Tarlós István idején – igaz, ott manapság is egészen más szellemiség uralkodik, mégpedig Lukács Györgyé és társaié.

Karácsony Gergely hazudott, mert 2019-ben azt ígérte, hogy lesz „társadalmi” és „emlékezetpolitikai” vita a szoborról, mindenki nyugodjon meg, hisz megtalálják a méltó helyét. Meg is találta egy külváros közparkjában, ugyanis a főpolgármester júniusban, a járványhelyzetben elrendelt egyszemélyi felhatalmazása alapján úgy döntött, hogy Kispesten, a Templom téren állítják fel a szobrot.

Magyarán egy olyan helyen, amelyik semmilyen módon nem kötődik Szent Istvánhoz, sem a kultuszához. Vajon hány érmét dobatott fel a külvárosi, balliberális polgármesterekkel, hogy eldöntsék, végül melyikük nyeli le a királyi békát? Elképzelem, hogy milyen kultikus hely alakul ki a király egész alakos bronzszobra körül Gajda Péter fehér poros kerületében: szipusok alszanak alatta, de talán a szobor jámbor szentként felébred és betakarja a bikarúgásban szenvedőket, csak nehogy felsértse a talpát a szanaszét heverő „tüskékben”. Észrevétlen és jelentéktelen marad, ez is a cél.

Mert nehogy azt higgyük, hogy „csak” egy szoborról van szó. Karácsony ezzel a gesztusával azt is elutasítja, amit a szobor jelképez. Szent István Közép-Európában példátlan módon megvédte országa függetlenségét, önállóságát, egyenrangú félként lépett be a korabeli Európa keresztény közösségébe. A jó politikusok az ő útját követik. Az őt száműzők mindenkor a birodalmi törekvések oldalán állnak.

Karácsonyék a Szent István intelmeiből csak egyetlenegy agyonidézett gondolatot képesek felmutatni – pedig ha már unos-untalan idézi, végre önmagára is alkalmazhatná, mert az „egynyelvű” politikus is gyenge és esendő –, de nem ártana, hogyha az őseink követéséről szóló fejezetben leírtak szerint gondolkodnának: „Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik.”

Karácsony Gergely gyáva ahhoz, hogy nyíltan kimondja: nem vállal közösséget Szent Istvánnal, a magyar államiság, a keresztény Magyarország eszméjével, nem építi, hanem rombolja azokat az alapokat, amelyekre a szent király az országát helyezte. Alattomban üzen hadat a nemzeti világképnek, de az nem fáj neki, hogy a „talpnyalástól elgörbült hátú” Lukács Györgynek örök helye van az említett parkban. Nem bánja, hisz Karácsony Gergely Lukács György országának az állampolgára, és ez utóbbiról érdemes Faludy György versét idézni: „te vagy az intellektus inkarnációja / az értelmiség atyja, ki fülébe / pufajkákat tömött, nehogy Sztálin / mészárlásainak hírét vehesse; / a nagy tudós s egyetlen exportcikkünk / nyugat felé, a pulykákon kívül.”

Mindezek után nem lepődnék meg, hogyha a Szent István parkot I. István parkra neveznék át, majd ezen felbuzdulva az I-est is eltüntetnék a neve elől, mert az is úri huncutság. Példátlan és gyomorforgató, hogy a magyar nemzet fővárosának polgármestere az államalapító királyunkat semmibe veszi, és magasról tesz az általa megtestesített eszményekre. Nem kellene ezt tűrnünk, nem kellene ezt elfogadnunk, mert Karácsony Gergely nem tagadhatja meg e város ezeréves múltját, nem öltöztetheti kedvére vörös rongyokba.

Döntsük el végre, hogy Szent István országában vagy Lukács György alvilágában akarunk élni a következő ezer évben!

A borítóképen: Karácsony Gergely a Szent Máté Kulturális Központban 2021. június 2-án Fotó: MTI/Máthé Zoltán