Alig több mint száz nap kellett ahhoz, hogy a szemfényvesztők, a szélhámosok lebukjanak, vagyis az emberek ráébredjenek, hogy a balliberálisok – karöltve a hozzájuk idomult exradikális jobbikosokkal – átverték őket.
Győrben vasárnap éppen egy köztiszteletben álló orvos vette elejét az ellenzéki kuruzslásnak, miután súlyos vereséget mért riválisára, a szocialista pártirodistára, aki arra az ostoba és aljas szlogenre építette kampányát, hogy Fidesz csak egy van és az a Borkai-párt.
A győztes új polgármester, Dézsi Csaba András bár nem a lelkek gyógyásza, mégis rutinnal, elegánsan kezelte a szivárványkoalíció minden színvonal alatti acsarkodását, és megmutatta a receptet, hogyan lehet pozitív üzenetekkel választást nyerni, méghozzá jelentős különbséggel.
Tavaly októberben, az ismert botrány kirobbanása után a korábban toronymagas esélyes Borkai Zsolt éppen csak győzni tudott DK-s riválisa ellen, majd három hét múlva lemondott a polgármesteri posztról. A Fidesz–KDNP gyorsan megtalálta az ideális utódjelöltet, aki egészen más stílust képvisel, mint elődje, nyitott, közvetlen ember, aki a civil életben és alpolgármesterként egyaránt bizonyította felkészültségét, tudását és nem utolsósorban emberi kvalitásait.
A vasárnapi eredmény igazolta, mennyire fontos a jelölt személye egy helyi választáson. Dézsi Csaba András a voksok 56 százalékát kapta, míg Borkai október 13-án csupán 44 százalékot ért el.
Az sem elhanyagolható szempont azonban, hogy az ellenzék teljes fegyverzetben vonult fel Győrben, és nem válogattak az eszközökben: durva lejárató kampányt folytattak, ordas hazugságokkal fűszerezve. Az ország különböző pontjairól érkeztek fekete öves elvtársak, sőt maga Karácsony Gergely főpolgármester is „leereszkedett” a nyugati végre, hogy ódákat zengjen a fővárosi modell üdvözítő voltáról. Hiába az egész pályás letámadás, a győri emberek nagy többsége mégsem hitt a fogadatlan prókátoroknak, inkább a saját tapasztalataira és a józan eszére hallgatott, mintsem 2006 után visszaengedje a gyurcsányistákat a helyi hatalomba.
Az időközi választás másik tanulsága tehát az, hogy kifulladt az ellenzék tavaly őszi offenzívája, korai volt a balliberálisok eufóriája és egyes jobboldali értelmiségiek fanyalgása is, akik már temetni kezdték a Fideszt.
A kétségtelenül kiváló jelölt sem lett volna képes ilyen arányú győzelmet aratni, ha a mögötte álló politikai erő megkopott volna, sőt kormányváltó hangulat lenne az országban, ahogy azt egyesek látni szeretnék.
Az ellenzék pedig egyértelműen országos politikai szintre emelte a győri választást, minden megnyilvánulásuk arról szólt, hogy itt is le kell váltani a szerintük korrupt, diktatórikus kormánypártokat. Nem így lett. Győr a további fejlődés, az építkezés mellett döntött, nem engedte, hogy politikai csatatérré változtassák a hatalomért bármit és bárkit feláldozó balliberálisok.
A keresztény-konzervatív tábornak egyúttal becsületbeli ügy is volt a vasárnapi választás. Tavaly októberben megkérdőjelezték a közösség egészének tisztességét, otromba és alantas általánosítással azonosították őket egy ember vállalhatatlan magánéleti botrányával. Hiába távozott a pártból és mondott le tisztségéről Borkai, most vasárnap jött el az a pillanat, amikor a tábor méltó választ adhatott az alvilági módszerekkel dolgozó ellenfeleknek.
A tisztesség és a becsület ezen a jobboldali térfélen olyan érték, amit senki nem vonhat kétségbe, főleg olyanok nem, akik egy zsidó honfitársunktól egykor elkobzott villában szövögetik kormányfői álmaikat.
