Ezer évek

Május 26-án olyan választásra készülünk, amely túlmutat a politikai pártok küzdelmén: a nemzeti önazonosságunk és az európai civilizáció jövője forog kockán.

Kis Ferenc
2019. 04. 06. 7:00
JUNCKER, Jean-Claude
Strasbourg, 2019. március 12. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európa jövõjérõl rendezett vitán az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2019. március 12-én. MTI/EPA/Patrick Seeger Fotó: Patrick Seeger

Május 26-án olyan választásra készülünk, amely túlmutat a politikai pártok küzdelmén: a nemzeti önazonosságunk és az európai civilizáció jövője forog kockán.

Választások előtt rendszerint csak néhány évre, egy parlamenti ciklusra tervezünk, 4-5 éves távlatokra összpontosít mindenki, a politika és a hatalomtechnika szabályszerűségei szűkítik a horizontot. Egy nemzeti közösség létét azonban csak történelmi léptékben lehet mérni, ezért a jelenkor vezetőinek óriási a felelőssége, elődeink örökségét és a felnövekvő új generációk jövőjét egyaránt meg kell védeni, szem előtt kell tartani.

Május 26-án olyan választásra készülünk, amely túlmutat a politikai pártok küzdelmén: a nemzeti önazonosságunk és az európai civilizáció jövője forog kockán. Nem véletlen, hogy a klasszikus ideológiai felosztás már jó ideje nem érvényes a pártok összevetésében, mindegy, hogy deklaráltan baloldali, konzervatív, kereszténydemokrata vagy liberális egy-egy formáció, egészen más szempontok kötik össze, illetve választják el őket.

Ötven nappal az európai parlamenti választások előtt világosan kirajzolódtak a frontvonalak: a nemzeti szuverenitás és a keresztény kultúra mellett kiálló, a bevándorlást elutasító pártok állnak szemben a globalistákkal, akik központosított irányítású, kevert lakosságú új Európát akarnak, amelyben a kereszténység fokozatosan feledésbe merülne. Ez nem új keletű törekvés, a különböző extrém liberális, illetve elitista világnézetet valló alakulatoknak régi álma a totális irányítás, az úgynevezett világkormány létrehozása, ennek a folyamatnak a része a hagyományos társadalmi kötelékek, pillérek – mint a család, az egyházak és az identitások – feloldása, megváltoztatása.

A miniszterelnök a Fidesz tegnapi kampányindító rendezvényén egyértelműen megfogalmazta a választások tétjét, ami a keresztény civilizációnk léte. A helyzetértékelés, a valós probléma feltárása és a lehetséges megoldási javaslatok nem meglepők, Orbán Viktor politikáját, a kormány cselekvéseit évek óta meghatározzák a tegnap elhangzottak. Ugyanakkor fontos üzeneteket intézett a brüsszeli elithez, valamint az Európai Néppárt vezetéséhez is.

Az unió központjában jó ideje hadilábon állnak a valóságérzékeléssel, önmaguk hatása alá kerülve, a kormányfő által is említett buborékban élnek, s nem akarják figyelembe venni a realitásokat. Úgy tűnik, elmennek a falig, csökönyösen kitartanak a kezdetektől utópisztikus, mára nyilvánvalóan csődöt mondott társadalomképük, a multikulturalizmus dogmája mellett. Aki esetleg nem hisz benne, az is úgy érzi, nem léphet ki a körből, mert a média, a globalista elit azonnal kiátkozza, és vége a karrierjének. Talán ettől tart a magyarokat sértegető „brüsszeli bajor”, Manfred Weber is.

A pontos helyzetértékelés az alapfeltétele a hatékony stratégia kidolgozásának, de az is lényeges, hogy ne a balsorsot hibáztassuk, mert az egyenes út az önfelmentéshez és a kudarchoz.

Amint Orbán Viktor hangsúlyozta, az európai elittel szembeni elégedetlenség legfőbb forrása a migráció kezelése. Ráadásul nem egyszerűen migrációs válság van, hanem népvándorlás zajlik, amelynek Európa a saját gyengesége miatt lett a fő célpontja. A természet törvényeit nem lehet felülírni, azok mindig érvényesülnek, s ilyen szabályszerűség az is, hogy az önmaguk reprodukálására képtelen népek, nemzetek helyét előbb-utóbb átveszik mások. A migrációs válság okai tehát házon belül, Európában keresendők, méghozzá a már említett identitásrombolásban, önfeladásban, kulturális meghasonlásban. Talán még helyrehozhatók a korábbi hibák, de a nyugati jólétbe kényelmesedésből adódó gyengeséget csak drasztikus paradigmaváltással lehetne újult erőre váltani.

Mi, magyarok jobban állunk, az elmúlt ezer év és benne az utóbbi évszázad acélossá tette az immunrendszerünket. Nem tudjuk, hogy milyen lesz a világ ezer év múlva, de ha csak rajtunk múlik, jó eséllyel létezni fog Magyarország.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.