A békekötés ára

Az agrárbéke jegyében tegnap több szervezet írt alá szándéknyilatkozatot, hogy a hazai mezőgazdaság érdekeit érvényesítsék. Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára a tegnapi esemény kapcsán lapunknak elmondta, hogy lényegében teljeskörűvé vált az agrárképviselet, és minden jelentős érdek-képviseleti szervezet hajlandó együttműködni a szaktárcával. Az Agrárbéke címen számon tartott egyezség azonban felveti a kérdést, hogy a szervezetek csak pénzügyi támogatást remélnek, vagy valódi mezőgazdasági együttműködésben szeretnének részt venni. Tamás Károly lapunk kérdésére elmondta, hogy az úgynevezett regionalizációs program fedezetül szolgál a kis- és középvállalkozásban érintett gazdálkodók számára. A regionalizációs rendeletet a minisztérium a legsürgősebben fogja kiadni – ígérte a közigazgatási államtitkár. Tamás Károly elmondta: az agrárbéke újabb lehetőséget kapott több új szervezet bekapcsolódásával, mint a Agrár Munkaadói Szövetség, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Földtulajdonosok Országos Érdekvédelmi Egyesülete, a Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetsége és az Országos Gazdaszövetség. Az államtitkár úgy véli, hogy ezzel az úgymond szerződéskötéssel a magyar mezőgazdaság válik a mostaninál sikeresebbé. Körösi Imre, a Agrár Munkaadói Szövetség elnöke a Napi Magyarországnak nyilatkozva kifejtette, hogy számukra nem volt ismert az a pénzügyi konstrukció, aminek jegyében bizonyos forrásokhoz jutottak volna. Hangsúlyozta továbbá, hogy az általa képviselt szervezetek számára legfontosabb az, hogy láthatóvá váljanak azok a költségvetési pénzek, amelyek 2000-ben az agrárgazdaságba kerülnek. Körösi Imre a Napi Magyarországot arról is informálta, hogy közel 50 milliárd forintot találtak a büdzsé számára. – Meggyőződésünk szerint az adóhatóság akár 100 milliárdnál nagyobb összeget hajthatna be jövőre, és egyebek között ez is hozzájárulhatna a mezőgazdaság forrásaihoz – öszszegezte Körösi Imre.